1971. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

22

ként és ezen belül a rászorultság szerint kell csoportosítani.

A tervezet a legsúlyosabb körülmények között éló családoknál: a ronos-életveozélyes, egésségtelen lakásban lakókat tekinti, függetlenül attól, hogy a lakásban bérlőként, tulajdonosként, vagy egyéb jogcinen laknak. Lakásigényük kielégítése - különösen az építési hatóság által bontásra kötelezett épületben lakók esetében - az élet és vagyonbiztonság szempontjából a legindokoltabb.

Ezt követik a sorrendben azok a családok, akik lakással nem rendelkeznek, végül akiknek van lakásuk, de zsúfolt körülmények között élnek. A zsúfoltság fofca'oiát a tervezet a kormányrendelettel összhangban 6 nf/fő arányban határozza meg.

A sorrendiség további irányelveit sorolja fel a tervezet a /3/ bekezdése alapvetően családvédelmi, szociálpolitikai megfontolásból. Ezek mellett értékelni kívánja a társadalmi hasznos tevékenységet, továbbá az azonos munkahelyen dolgozó és a törzsgárdához tartozó igénylők munkahely által is elismert magatartását, A budapesti születésű vagy hosszabb idő óta a fővárosban élők előnyt élveznek azokkal szemben, okik vidékről költöztek fel.

Azonos a lakáskörülmények esetén a tervezet az igény nyilvántartás- bavételének időpontját tekinti irányadónál: a sorrendiség meghatáE szakasz a rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.

A tervezet a lakásigény mértékére vonatkozó szabályok /7.§./ ki- | vételével a hatálybalépés időpontjának a kihirdetés napját jelöL_ . . . ■ — _