1969. december 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

45

\ ' - 37 A tanácsi vállalatoktól származó bevételek képezik a fenntartási költségvetés fedezetének legjelentősebb részét, mintegy 4-9,5 százalékát. A bevételeket az 1969. évi várható összegek és a tervezett fejlődés alapján terveztük meg, figyelembe véve a f.évben bekövetkezett közgazdasági szabályozó változásokat is.

Az eszközlekötési járulék bevétel az 1969. évi várhatónál 3,3 %-kal magasabb összegben került kialakításra, a járulék köteles álló-és forgóeszközállomány várható növekedésének megfelelően.

Az illetményadó befizetés magasabb szintű megtervezését az 1969. évi várható tényszámok alapján terveztük.

A nyereségadó 2560,9 millió Ft nyereség figyelembevételével került kialakításra. A vállalatok nyereségénél számításba vettük a közgazdasági szabályozók 1969. évi változásainak nyereség csökkentő hatását és a nyereség tömegének 1969. évi várhatóhoz viszonyított 5 %-os növekedését. Nyereségadóként a nyereség 59 %-át terveztük, figyelemmel az egyes évek adósáv változásaira.

Kereskedelmi adó cimén az 1969. évi várható bevételnél 5 %-kal magasabb bevételt terveztünk.

Kisipari termelőszövetkezetektől származó bevételek közül legnagyobb volumenű a nyereségadó. Az 1969. évi várható bevételhez viszonyítva 10 %- os felfutással számoltunk, figyelembe véve, hogy a szabályozókban bekövetkezett változások csökkentik a nyereséget, ugyanakkor a volumen növekedésből származó eredmény ezt nagyrészt ellensúlyozza.

>

Az 1970. évi illetményadó bevétel kialakításánál 8 %-os felfutással számoltunk.

Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetektől származó nyereségadó bevétel tervezésénél 10 %-os felfutást vettünk figyelembe. Az illetaényadó bevétel kialakítása során 5 % bérfejlesztéssel számoltunk.

A minisztériumi ki: kereskedelmi vállalatok befizetéseit az 1969. I-III. negyedévi, valamint a Pénzügyminisztériumtól kapott információs jellegű adatok alapján dolgoztuk ki.

h5