1969. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
64
évben első i*b«n szerepeltek a fejlesztési alap t evétől oi között a tel okhasználati és a telekig énybovótell díjból számozó bevételek. Bevezetésük az ésszerű ás takarékos telekgazdálkodást mozditja elő. 1968. évben a nem tanácsi szorvek jelentős összoget, több mint 2oo millió Ft-ot utaltak át a Tanáccsal közösen megoldandó feladatokra, többek között vízgazdálkodással- közművesítéssel; távfűtéssel kapcsolatos kiadásokra. a fejlesztési alap költségvetésé >en előirányzott források között szerepelt lo millió Ft bankhitel. Felvételére azonban nem kürült sor, mert a meglévő pénzkészlet elégséges volt ahhoz, hogy a felmerülő ki• i * adásokat fedezni tudjak. a! állami támogatás előirányzata év közbon 244,5 millió Ft-tal emelkedett, elsősorban a lakásépítésnél jelentkező árkülönbözet és a kommunális • • adónál jelentkező bevételi-kiesés pótlása miatt* 2* A kiadási előirányzat telj ősi té6e A fővárosi, valamint kerületi tanácsok rendelkezésére álló pénzeszközök elégségesek voltak ahhoz, hogy a Tanács által negál lapított feladatokat megvalósítsák, illetve a kiadások finanszírozását biztosítani tudják. «z 1968. évi kiadási előirányzatok felhasználását azonban erősen gátol% ta - elsősorban az "egyéb tanácsi beruházások " , ezen belül a kerületi fejlesztések területén az építőipari kapacitáshiány. A beruházások ás felújítások teljesítésének pénzügyi adatai természetesen nem tükrözik teljesen a fejlesztési feladat megvalósításának tényleges helyzetét, és a pénzügyi- és műszaki teljesítés közötti különbséget növeli a kivitelező vállalatokra érvényes uj számlázási rend. Ez csak meghatározott esetekben teszi lehetővé rész-számlák benyújtását. 1^ —■^1— ) - 2 -
