1969. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
37
kiskfkfskfdfffm A budapesti kiskereskedelem együttes forgalma a harmadik ötéves tervidőszak utol - só évében - a számítások szerint - meghaladja a 37 milliárd Ft-ot, amelynek közel > 60 %-át képviseli a tanácsi kiskereskedelem. A fejlődés ikente - a szövetkezeti kiskereskedelem értékesítésének nagymértékű emelkedése miatt - meghaladja a tanácsi kiskereskedelem eladási forgalmának növekedését. A globálisan számolt áruforgalom évi átlagos 6 %-os növekedésével egyidejűleg a hálózati alapterület éves növekedést üteme 1.5 %. A tervidőszakban átadásra kerülő lakások száma után mintegy 2 40.000 m hálózati alaptcrülct-növekedés várható. A negyedik ötéves tervidőszak alatt a tanácsi kiskereskedelemben lebonyolítandó áruforgalom kb. 28 %-kal nő, és 1975. évre eléri a 28,5 milliárd Pt-ot. A budapesti kiskereskedelem cgyiktes forgalmának fejlődési (kente meg fogja haladni a tanácsi kiskereskedelmét. Az cgyiktes áruforgalmon belül továbbra is a vcgyeslparcikkek á- ruforgalmának növekedése lesz a legdinamikusabb, főként a tartós fogyasztási cikkek iránt tovább bővülő kereslet követke/ményekent. A lakosság keresletének erőteljes fejlődése a kereskedelem alapvető feladatává teszi az áruellátás színvonalának emelését; az árukínálat korszenksltését, az ipari és mezőgazdasági termelőkkel való közvetlen kqtcsolat bővítését. Fgészséges verseny kialakulásához szükséges feltételek biztosításával a magasabb szintű áruforgalmi munkát és a fogyasztói érdekvédelmet kell elősegíteni. Feladat, korszerű kiszolgálási formák szélesítésével, az előrecsomagotás széles körben való elterjesztésével a kapacitás bővítése és a munkaerőhiány csökkentése. A kereskedelmi hálózat korszerűsítése során törekedni kell az egységek kulturáltságának növelésére, a lehetséges hálózatrendszer /üzletösszevonások/ végrehajtására, t valamint a hygicniai és szociális körülmények javítására. A fejlesztések elsődlegesen vállalati saját képzésű fejlesztési alapból és hitel-igénybevételével történhetnek. Biztosítani kell a vállalati erőforrások koncentrált felhasználását: ellátási körzetenként létre kell hozni a korszerű igényeket kielégitő ABC hálózató!, ennek során elsődleges feladat a még ellátatlan, vagy rosszul ellátott területek felszámolása. A városrendezési tervek végrehajtásával összhangban pedig folytatni kell a külső kerületek bevásárló központjainak kiépítését. A belső kerületek hálózatfejlesztését alapvetően a Budapesti Nagyáruház, a belvárosi üzletközpont, a Baross-téri szuperett és az óbudai áruház megépítése fogja jelenteni, IV J jm- 25 -
