1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
58
r n- 19 közöttük létrejött szerződésnek tartási szerződésként jóváhagyását kérik olyankor is, amikor az - tartalmánál fogva - nem felel meg a törvény rendelkezéseinek. Ilyen esetekben az államigazgatási szerv a jóváhagyást megtagadja, amivel a birósági gyakorlat egyetért. A birósági gyakorlatban felmerült az a kérdés is, hogy amikor a felek között létrejött szerződés tartási szerződésként nem, ellenben életjáradéki szerződésként fenntartható és jóváhagyható lenne, az , államigazgatási hatóságnak módjában állhat-e a szerződést életjáradék* szerződésként jóváhagyni olyankor, amikor a felek az ilyenként jóváhagyást nem kérik. Az államigazgatási szervek ilyen esetben csak a tartási szerződés jóváhagyása tárgyában foglaltak, mégpedig nemlegesen állást. Ennek az álláspontnak a törvényességét a birósági jogalkalmazás megerősítette. A tartási szerződésnek életjáradéki szerződésként jóváha- • gyására osak akkor van mód, amikor a felek másodlagosan ilyen kérelmet is elóterjesztenek. A birósági gyakorlat hangsúlyozza, hogy ilyenkor a feleket célszerű figyelmeztetni arra, hogy a nem tartási, hanem életjáradéki szerződésként jóváhagyott szerződés a lakás bérleti jogának megszerzésére nem vezethet* A birósági tapasztalat szerint az állam- . igazgatási szervek megtagadják a tartási szerződés jóváhagyását olyankor, amikor a tartásra kötelezett személy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, amely a vállalt kötelezettség fedezésére elegendő. Ezeknél a tényállásoknál a szerződő fél kötelezettségének teljesítéséért harmadik személy, rendszerint a szerződő fél szülei vagy más hozzátartozója kezességet, felelősséget vállal. Az államigazgatási szervek álláspontja szerint e célra harmadik személy által nyújtott anyagi támogatás, szolgáltatás figyelembe nem vehető. A tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásának megtagadása miatt indult perekben eddig kialakult birósági gyakorlat elemzésével az állapítható meg, hogy eseti kérdésektől eltekintve az » államigazgatási szervek és a biróság gyakorlata már most egységes. A szerződés jóváhagyását megtagadó államigazgatási határozat hatályon kivül helyezésére aránylag ritkán kerül sor. V. A lakásügyi vitákban az államigazgatási szervek és a bíróságok a maguk gyakorlatát huzamos i- d<5 óta hatályban lévő olyan jogszabályok alapján folytatják, amelyek rendelkezéseinek értelmezésére a LégJ ci t
