1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
44
► le általános következtetést. II. =ító§pK=JG{pBEVÉTE|B^ Az 1957. évi IV. törvény 57. §-a /I/ bekezdésének b/ pontja értelmében a biróság előtt keresettől támadható meg a lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat vagy intézkedés, továbbá a lakásosere jóváhagyását megtagadó államigazgatási határozat. A Legfelsőbb Biróság polgári kollégiumának állásfoglalásai szerint igénybevételnek minősül az is, amikor az igazgatási szerv a megüresedett lakást nem annak utalja lei, akinek a részére a törvény szerint ki kell utalni, A váronányi jogok megsértése tehát a gyakorlat szerint szintén megtámadható. E körben a lakásügyi jogszabályok alkalmazásának számtalan, sokrétű problémája merült fel az államigazgatási, de a birósági eljárásban is. Ezek a problémák - különösen a kezdeti időszakban - sok nehézséget okoztak. Az egyéni és társadalmi érdek összhangjának megteremtését jelentőségében fokozta a szűkös lakás- helyzet. Az összhang helyes megteremtésének jogpolitikai szempontjai a gyakorlatban nem mindig érvényesültek maradéktalanul, A lakásügyi ható -ágoknál 1960. előtt, ritkábban azután is, a lakásgazdálkodási szempontok túlzott érvényre juttatása mutatkozott, ami mellett néha háttérbe szorultak az állampolgárok jogszabályban biztosított jogai / jogos egyéni érdek/. Az Ítélkezési gyakorlat az összhang megteremtésére következetesen törekedett, A felmerült problémák tételes felsorolása szinte lehetetlen, de szükségtelen is. Arra utalhatok hogy az akkori perekből kitünően a felek igen gyakran sérelmezték várományi jogaiknak, különszobára való jogosultságuknak el nem ismerését. Azt kifogásolták, hogy a lakásügyi hatóság lakószobának nem tekinthető helyiséget minősített lakószobának, amit igénybe vett, és más részére utalt ki. így pl. megalapozott volt a kereset, amikor a lakásügyi hatóság a társbérletesitésnél nem biztosította a bérlő részére a társbérlő megválasztásának, illetve a oserének a jogát. Alapos volt az a per is, amelynek tényállása* szerint 6 n-en aluli, tehát lakószobának nem tekinthető helyiséget vettek igénybe, és utaltak ki lakás céljára, Tr.ábti konkrét esetek felsorolása nélkül a lakásü ' ± hatóságok működésének kezdeti szakára,' majd a ké~)kui fejlődésre számszerű ségi adatokkal mutathatok rá. A jogszabály hatálybalépését követő jó ! , M IB>4 m (sf ■- 5 -
