1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
40
► 1 I TÁJÉKOZTATÓ az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának tapasztalatairól I. Az államigazgatási határozatok általában nem támadhatók meg -Íróság előtt. Egyes jogszabályok a- zonban lehetővé teszik bizonyos államigazgatási határozatoknak perrel megtámadását. Legjelentősebb ilyen jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV, törvény, amely megjelöli a bíróság előtt megtámadható határozatokat. A törvény indokolásából kitünően az államigazgatási határozatok jogszerűségének a bíróság részéről való megvizsgálása a törvényesség érvényesülésének egyik biztosítéka. Egyes államigazgatási határosatok megtámadását néhány korábbi jogszabály is megengedte. Ezeknek hatályát az 1957.évi IV, törv'ny továbbra is fenntartotta, egyben kimondta, hogy a jövőben C3ak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet biztosíthat ujabb megtámadási lehetőséget. Ujabb jogszabályok további határozatok megtámadását teszik lehetővé. Ezek közül gyakorlati a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyását megtagadó határozat perrel megtámadása. Az ujabb jogalkotás tehát az 1957. évi IV, | törvény rendelkezéséhez képest szélesebb körben nyitott lehetőséget az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadására, I isonló a helyzet az európai szocialista országok törvényhozásában is. Azonos az a megfontolás is, hogy az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását általánosan nem lenne helyes lehetővé tenni. Az államigazgatási hatóságok túlnyomórészt operatív jellegű határozatokat hoznak /intézkedéseket tesznek/, ame- * lyek valóságos - és ezért bírósági döntést igénylő - jogvitákat nem keletkeztetnek, A jövőbeli fejlődés várhatóan az, hogy egy-egy uj jogintézmény bevezetésénél maga a jogszabály rendelkezik az államigazgatási határozat megtámadásának megengedése felől. Az 1957. évi IV, törvény azon az elvi ala>» pon áll, hogy az államigazgatási ügyekben általában államigazgatási szervek döntenek. A birósági ut igénybevétele esetén a biróság nem veszi át az államigazgatási szervek feladatát, a birósági ut nem harmadfokú jogorvoslat, A peres eljárás célja kizárólag az esetleg elkövetett jogszabálysértis fennállásának megállapítása, A biH /- ■ m