1968. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

67

►

A bölcsődékben és óvodákban, de még az arány 1967-re 75.6%-ra csökkent,

az általános iskolákban is eleinte első- tehát ez idő szerint a lakosságnak már

sorban a zsúfoltság jelentette a legna- csaknem egynegyede a város budai régyobb gondot. E nagylétszámú kor- szén él.

osztályok középiskolákban való tovább- A népesség tömörülését kerületenként

tanulása, képzése mégjobban kiélezte a vizsgálva feltűnő, hogy az V., VI.. VII.,

problémákat. Jelenleg azonban, midőn VIII és IX kerületekben 1910-ben — a

ezekben az intézményekben a zsúfolt- város és a kerületek jelenlegi területét

ság fokozatosan megszűnik, a demog- alapulvéve — még a fővárosi lakosság

ráfiai hullám továbbgyürüzése bonyo- 50"„-a összpontosult, ez idő szerint vilultabb problémákat vet fel. Főként a szont ezen a területen már csupán 27

tanulok továbbtanulása, sorsa, képzésük o/(.a él Ezekben a kerületekben ugyairánya, formája, a várható munkaerő- nis közel 30 ezerrel kevesebben élnek

szükséglettel összhangban álló helyes jelenleg mint 1910-ben. Ezzel szemben

arányok megválasztása jelent feladatot. mindjobban felduzzad a külső városréA helyesen választott döntések esetén szek népessége. A fővároshoz csatolt

ugyanis e nagylétszámú korosztályok területeken 1910-ben a város népességémunkábalépése lényegesen enyhítheti a n‘‘k m‘ntegy 20"„-a lakott, 1967-ben

népgazdaság munkaerő gondjait, ellen- viszont iU álható a lakosság egyharkező esetben viszont egyenetlenségeket mada A lakosság száma a külső kerüleidézhet elő a munkaerő ellátásban. tekben "^haladja a 630 ezret.

. ....... , A laksürűség hosszabb időtávlatban

Az oktatási reform perspektívái ellenere . , ...... ....

... ....... . kedvező, az egyes városrészek kozott

1 a kívánatos képzési aranyok es a tanú- „ , . ,

..... .. . . .. . egyenletesebb alakulasa ellenere fovalok szándékai kozott — főleg a kozep- . . . . , . ...

....... rosunk belső városrészéi meg mindig

fokú oktatásban — az utóbbi evekben . .. . . ... , , . . , .

..................................................................... igen zsúfoltak. A nettó laksuruseg sok

e

leg jelentős elteresek alakultak ki. A , . ... -. , ,

... ....... . . helyen elen, sót meghaladja az 1000

tovabbtanulasi lehetoseg sok esetben . . . ,

," , fo/na-t. A peremvarosreszekben viszont

ugyanis nem esett egybe az egyen, el- igpn ala helyenként a 40/ha-t

kepzelesekkel. Egyes iskolatípusokban. . . . ...

/ ... sem éri el, ami alig negyede a gazilletve szakmákban igen nagy volt a , ... . ... ,

, , dasagos kozmuvesites alsó hataranak.

túljelentkezés, másutt - különösen a Budapest áUagos népsűrűsége

nehezebb fizika, munkát igénylőkben- meglehetősen alacsony, 1967 elején

csökkent az érdeklődő. Emiatt sok 3?44 f./kmí (pr népsűrűsége 5515 tanuló felvételi kérelmét kellett eluta- Bécsé 3g53 Koppenhágáé 7511> Hágáé

sítani, illetve átirányítani. A pályává- 8828 km,.ként ) A népsűrűség kerü.

lasztással kapcsolatos felvilágosító-, ne- letenkénti alakulását a 8. sz. grafikon

velőmunka hatékonyságának növekedé- ábrázolja

y sével várhatóan az ilyen jellegű problémák is mérséklődnek. Ez idő szerint mindössze egy budai (I.)

és nyolc pesti kerület (V., VI.. VII.,

3. A lakosság területi megoszlása VIII., IX., XIII., XIV., XIX.) népsűrűsége haladja meg az 5 ezer fő/km!-t. A A lakosság területi elhelyezkedése az népsűrűség négy budai és hat pesti keutóbbi másfél évtizedben kiegyenlítet- ,-ületben 1000-3000 fő/km*, a XVII. ketebbé vált. A város pesti oldalán élt Kilétben csupán 791 fő/km*

1949-ben még a lakosság 77,7" 0-a. Ez

i — 14 —