1968. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

38

n

források biztositják,. Acy 7.964—o« felmérés szerint: 63 H>-&t a ta^áesok,

37 £-át podig egyéb szervek./

A Fővárosi NEB 1965-bon /bekapcsolva tiz kerületi apparátusát/ vizsgálta a kerületi népművelési szervek ás művelődési otthonok, valamint a fővárosi vállalatok népművelési tevékenységét, A vizsgálatot összegező jelentés leszögezi: a joloriegi szervezeti felépítés miatt arra a kérdésre, hogy a fővárosban akár ogy, akár öt év alatt a kijl-nböző szorvek, vállalatik. intézmények népművelésre mennyit fordítottak, egyértelműen választ' adni nőm lehűt. Nem lehet megállapítani, hogy az üzemeknél, az intézményeknél a kulturális-szociális kiadásokra olŐirányzott ösenegokből ténylegesen mennyit fordítanak népművelési célokra, /Pl, az egyik tsz,

/1966-bon/ kulturális és szoolális keretéből roprosentáoiéra, zárszámadási vacsorára 73*000*- Ft-ot, kulturális célra Aönyvvásárlásra/ pedig esak 1.00C.-. Ft-ot használt fel; egy másik tsz 80,000*- Ft-os keretből csak 24C Ft-ot./

Az állami támogatás általában csak a bérjellegű kiadásokat fedezi, a működési költségeket saját bevetőiből koll biztosítani. Ez a tény gyakran kulturpolitilfai célkitűzésekkel ellentétes- működésre sarkall, - Ugyai>- aklior: a rendelkezésre állé eszközöket gyakran szétforgácsolják, célszerűtlenül használják fel.

A 4/1965.mí;.sz. rendelőt /a nápmüvolési intézmények közös fönntartásáról/ a különböző szerveknél rendelkezésre allé gazdasági eszközök koncentrálására, az intézmények összehangolt fenntartására teremtett lo- hotőséget, /Ezzol a lehetőséggel éltünk a Fővárosi Művelődési Máz létrehozásakor,/ A rondolot elsősorban a nagyobb szorvek közötti összohan- gslást biztosítja, a nem rondaltctésszceü fölhasználás azonban gyakoribb a kisebb ogységoknél*

III. A fővárosi népművelés irányítása és koordinációja

kJ Tömeg- és társadalmi szervozotek. állami szervek irányító tovékony-t sér.énok tartalma és máigsacxel- 29 -