1968. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

33

stílustörténet 1; szcenikai oktatás, színpadi beszéd és mozgás- képzés/ főleg a nagy egyiittosskre jellemző /Üniversitas, a Mű­szaki Egyetem együttess/. A 2-3 év «őta működő irodalmi presszók tevékenysége lényegében iro­dalmi és művészeti ismeretterjesztés az eddigieknél kötetlenebb, szórakoztatóbb formában. Éppen őzért vonzó hatással van a közön­ségre. Jelentős szrepük van a mai magyar költészet és irodalom nép­szerűsít ise terén. Nagyobb gondot kell fordítanunk azonban a helyes müsorpolitika kialakítására, mivel a "korszerűség” jegyébon eszmeileg vitatható müveket is előadnak. A közművelődési funkciókból eredően a könyvtirak az esztétikai nevelés területén is kimagasló eredménye­ket értek el. Külön említésre méltó a könyvünnepekkel kapcsolatos, illetve a művelődési körökben folytatott tevékenység. A lakosság esztétikai 03'(Lenek egyik hatékony eszköze a színvo­nalas képzőművészeti alkotások elhelyezése közterületeinken. Ezek az alkotások egyrészt a munkáslakta kerületeket, uj lakótelepeket, a gyárnegyedeket díszítik, másrészt a város egyéb területein olyan közparkokban vagy középületeken vannak elhelyezve, amelyeket a la­kosság tömegesen látogat, Így hatásuk jelentős. A közterületi szob­rok, az emlékműve-hatása részben a müvek sajátos tartalmából rész­ben a művészi megjelenítés színvonalából adódik. c II. Személyi és anyagi ellátottság ► A/ Személyi feltételek Tanácsi és szakszervezeti népművelési apparátusokban, intézmé­nyekben kb. 4»ooo fő dolgozik, ebből tömogkult .rális területe# 77o fő. Ha azonban a tiszteletdíjasokat, a szakkörök és művészeti csoportok oktatóit, valamint a szakszervezetek: a KISZ, a Hazafias , Népfront stb, társadalmi aktivált is számba vesszük, mintegy 2o.ooo főre becsülhetjük a fővárosi népművelők táborát* sv A \ »* 24

Next

/
Thumbnails
Contents