1968. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
88
elért ;egtakaritásol: nem vesznek el, hanem azokat a íanács tartalékalapba helyezheti és a tanácsok döntése alapján a tartalékalapból vagy az ellátás fejleszthető vagypedig beruházások eszközölhetők, a nagyobb anyagi érdekeltség érdekében tavaly az év aütxjáx elején szabályoztuk azt, hogy a költség- vetési megtakarításokból ki milyen hányadban részesül, tehát azok a költségvetési intézmények, ahol az eredmény realizálódik, milyen mértékben részesednek a megtakarításból és xxíkx milyen mértékben a központi szervek. Ezzel gyakorlatilag széles skálájú anyagi érdekeltséget teremtettünk raeg~a'megta- karitások területén és előzetes számításaink azt mutatják, hogy bár az 1967-es esztendő az előző évhez képest a költség- vetés területén komoly gondokkal járt az ismert árrendezések — i—i—■ w~nii*unyii!■»■«»■—wnoi~toí n»i^yum~m ,>nmii irmn i' r -nir- --f-,—t ■■ , i 7 folytán, mégis az eluzetes adatok arra utalnak, hogy ilyen nehéz feladatok mellett is jelentkeznek majd megtakarítások és„ezek megítélésünk szerint ezzel a most ismertetett anyagi érdekeltséggel vannak kapcsolatban. »!!■ —»»- Ezek után most áttérnék az 1968. évi városfejlesztési U - g terv és költségvetés ismertetésére és ezen belül is elsősorban a beruházások finanszírozási rendjével, az e téren bekövetkezel^ változásokkal és a fejlesztések területén meglévő feszültségekkel kivánok foglalkozni. Elöljáróban rá szeretnék mutatni arra., hogy az 1968-as esztendőben a beruházásokra rendelkezésre álló pénzeszközeink össztömege változatlan. Változik azonban jelentős mértékben a pénzeszközök forrása és megoszlása. Eddig a beruházások nagyobb része állami támogatással valósult , meg 4s ezek egészültek ki sokkal kisebb mértékben a vállalati képződésü pénzeszközölcSfei. 1968-tól fordított lesz a helyzet: a vállalati jellegű fejlesztések majdnem kizárólagosan a vállalati ilnanszirözási hatáskörbe kerültek, ezen belül is az árutermelő vállalatok, az ipar, az építőipar, a kereskedelmi vállalatok esetében a fejlesztéskk kizárólagos forrása a vállalati képződésü fejlesztési alap, amelynek két forrása van, egyrészt az álló eszközök után képződő amortizáció, másrészt pedig a nyereségnek egy meghatározott része használható fel fejlesztésre, tehát ezzel egészül ki a vállalat fejlesztési alapja. Szolgáltató vállalatok esetében a fejlesztés forrása a saját alap és a tanácsi alapból nyújtott t.ámogatás, 196§-ban azonban ilyen nincs. . __________________________________________________ í - 5 -
