1967. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
42
[ [ ^ - 30 I 4. A tanácsi vállalatok gazdálkodásának szabályozása A vállalatok gazdasági tevékenységének fő mércéje a nyereség alakulása lesz: Ezért a jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszernek a vállalati nyereséget kell központba állit.ani. Ha a vállalatok a nyereség alakulásában érdekeltek akkor számukra fontosságot nyernek azok a tényezők, amelyek a nyereség alakulását befolyásolják. így a vállalatok érdekeltek gazdasági erőforrásaik ésszerű felhasználásában, a fizetőképes kérésiért mennyiség, minőség, választék szerinti és kellő időben való kielégítésében. Az anyagi érdekeltség ösztönző hatása megnyilvánul abban az álláspontban, hogy minden olyan juttatás, amely a dolgozók közvetlen, vagy közvetett részesedését képezi, az érdekeltségi ösztönzőkbe épüljön be. így a bérfejlesztés, étkezési költség, nyereségrészesedés, üdülőfanntartás, jutalmak, segélyek stb. mint személyi érdekeltség, a vállalat fejlesztésére szolgáló alapok, valamint a vállalatoknál képzett tartalékok mint kollektiv érdekeltség képezik az anyagi ösztönzőket. Ennek megfelelően a vállalatok által elért nyereségből I- részesedési- fejlesztési és- tartalékalapot kell képoani. A nyereség megosztása a részesedési ás fejlesztési alapra a * bérköltség és a vállalati eszközérték arányában történik, a bérköltséget azonban előre meghatározott és ágazatonként változó bérszorzóval növelten kell számításba venni. A bérszorzó a bérköltség súlyát meghatározó szorzószám. A részesedési és fejlesztési alapból előre meghatározott százalék alapján kell képezni a biztonságos gazdálkodás elősegítése érde- f kében a tartalékalapot. A részesedési és fejlesztési alapban képzett összegek után a vállalatok adót kötelesek fizetni, amely összeg a tanácsi iaBy _____ zl____ H á
