1967. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

39

i f - 27 ­Amennyiben a fejlesztés részben, vagy egészben a tanács fejlesztési alapja terhére történik, a beruházást kezdemé­nyezheti a vállalat és az illetékes szakigazgatási szerv egyaránt. A beruházás szükségességére, gazdaságosságára vonatkozó számításokat a vállalat köteles kidolgozni. * f/ A bankhitel A fejlesztési tevékenység finanszírozásában a bankhitel alkalmazásának két fő területe van:- a tanácsok fejlesztési alapja saját bevételi forrásból származó részének megelőlegezésében és- a vállalati gazdálkodásban. A fejlesztési alap saját bevételi forrásának megelőlege­zésére a tanácsok és a vállalatok rövid lejáratú és közép­lejáratú hitelt vehetnek fel. A középlejáratú hitel át­nyúlhat a következő tervidőszakra is. Hosszúlejáratú hi­telt főleg közművesítéssel, illetve a házhelykialakitással kapcsolatban lehet felvenni. Célszerű fenntartani azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a bank hitelezési tervében kamatmentes kölcsönt biztosit a tanácsok részére a házhelyek kialakítására és az előköz- müvesitésre. A kerületi tanácsoknál a bankhitel felvéte­léhez a Fővárosi Tanács /V.B./ hozzájárulása szükséges. A vállalatok fejlesztési alapjuk megelőlegezésére saját hatáskörükben vehetnek fel bankhitelt. ► A tanácsi vállalatokra vonatkozó bankhitelek felvételére az általános szabályozások a mérvadók, vagyis a vállalat dönt, | 1 hogy a meghatározott kamat és törlesztési feltételekkel igénybe vesz-e beruházási hitelt és milyen célra. A taná­csok jogosultak vállalataik részére a fejlesztési alapjuk- ból történő támogatást is, mint a visszafizetés esetleg felajánlott forrását meghatározni. i IH1 ]&_ ■dújálÉL ——————imm m _______________________________________________________________________________________________________________ í ~~ ■

Next

/
Thumbnails
Contents