1967. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
35
\ A célcsoportos beruházásokra ötéves tervidőszakra naturális mutatókban és költségnormák alapján az Országos Tervhivatal számításokat végez. A Kormány az igy képzett egyes célcsoportos beruházásokat mindösszesen hagyja jóvá. A Kormány által meghatározott előirányzat alsó határnak tekintendő, amelyet a tanács a fejlesztési alap egyéb forrásaiból növelhet. A megtakarításokkal - az egyedi és célcsoportos beruházások esetében is - a tanácsok szabadon rendelkeznek. Ugyanakkor az esetleges túllépést is maguknak kell fedezni. A fejlesztési alapból a Fővárosi és a kerületi tanácsoknál tartalékot kell képezni. A Fővárosi Tanács határozza meg a fejlesztési alap kerületi és ágazati bontását. Ennek során figyelembe kell venni a kerületek különböző ellátottsági színvonalát a közelítés érdekében. E munkálatoknál a lakosság kulturális, szociális, stb. ellátásának mértékét, az állóalapok bruttó és nettó értékének kerületenkénti megoszlási arányait, az állóeszközök kihasználtságának mértékét, stb. csoportosítva kell a kerületi ellátottsági szinteket megbecsülni. A fejlesztési alapot alapszerüen kell kezelni és a felhasználását évekre ütemezni. A tanács határozata alapján a fejlesztési alap terhére fel- , újítási munka is végrehajtható, továbbá társadalmi tanulmányi ösztöndíj folyósítására, házhelyek értékesítésre történő előkészítésére költségvetési intézmények részére beruházásnak nem minősülő beszerzésekre és a belépő uj intézmények átmeneti jellegű fenntartására is felhasználható. A tanácsi vállalatok saját fejlesztési alapja nem része a tanács fejlesztési alapjának. A tanácsi fejlesztési alap javára nem tanácsi szervek átadhatnak anyagi eszközöket /pl. lakásberuházásokra, stb./, ameláÉÉÉHtjt ----- -----------------f- 23 I
