1967. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
88
j jéban élő ember mérheti fel valójában. Számos helyes intézkedés született az intézmények irányítására és vezetésére. Ezeket az eredményeket éreztem, tapasztaltam a saját kerületemben is. Igen nagy fejlődésnek voltunk tanul. 1960-tól számítva 24 mühelvterem épült kerületünkben, mintegy 3,6 millió forint értékben. A kerület régi területén két uj ovoda nyitotta meg kapuit- éa a Thököly utón most épül az uj gyógypedagógiai iskola, amely a közeli hetekben kerül átadásra. Es év őszén áa a jövő év tavasén adnak át kát uj napközi otthont. Tanácsunk közaágfejleaztáai alapjából esan idő alatt 8,4 millió forintot költöttünk ilyen célok*. Síhez az összeghez a főváros 1,1 millió forintot juttatott. Mi^en sokat tudtunk volna létrehozni, ha ehhez hasonló összegű támogatást kaptunk volna a fővárostól ia, mint amennyit a kerül* adott. Mindezek az erőfeszítések azonban nea tették lehetővé, hogy minden gondunk eltűnjön. A teljesség ledvéért ezekről a gondokról i a szeretnék néhány szót ejteni. Kerületünk 36,5 négyzetkilométer területű, és lakóinak száma acélműit 6 év alatt 60 és egynéhány ezerről 94 ezer főre emelkedett, as emelkedés tehát 23,8 sáázalékos. Ilyen arányú növekédés tudomásom szerint csak a XI. éa a KXI. kerületben tapasztalható. Húsz éve élek Festimrén, és szemem előtt ment végbe ► az a fejlődés, amelyet látni kell ahhoz, hogy elhigyje w. ember. Akaratlanul eszembe jutott a Szendy polgármester által kiadott könyvnek héhány adata: 1942-ben Pestimrének 2,1 kilométernyi villanyvezetéke volt. Abban az időben 2266 lakást számoltak össze és mindössze 33 lakásban vftlt villanyvilágitá . Ugyanakkor Lőrin- cen caupár, a házak 54 aátfzalékában volt villanyvilágitás. Kerületünkben tehát rohamosa fejlődés. Úgy gondolom, hogy a szomszé— j : ^ >
