1967. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

153

Az emberölésekről - mint a legsúlyosabb bán.ott agyit é- ről - Sós emvtárs a múlt alkalommal szintén részletes elemzést adott. E vonatkozásban megnyugtatónál: tartjuk a helyzetet, s ehhez mindössze annyit kivonok hozzátenni, ho.jy a be- fejezett emberölések kb. 1/5-ét az ún. gyermekülések teszik ki, amikor az eltitkolt terhesség után, a szülést követően öli meg a "megesett leányanya" az élve született magzatét. Az ilyen ölési cselekmények rendszerinti motívum: - szinte kivétel nélkül - a vidékről Budapestre felkerült parasztlányok esetében

1- a szégyenérzet. A többi ölési cselekmények indítékai rendszer ni a harag, veszekedés közben keletkezett felindulás, fíli

tékenysog. A felszabadulás előtti időkre jellemző anyagi haszonszerzéstől motiv lt emberölés ma már a_ig fordul elő.

A súlyos testi sértésé/s ügyek a fővárosra szintén nem jellemzőek. Az összes bíróság elé állított személyeknek mindössze 4,4 %-át tették ki 1966-ban. Ez a büntető-kztegoria évek óta stagnál. Az alkohol hatásánál: és a veszekedéseknek döntő

szerepük van ebien a büntetti kategóriában is.

\ \

A bűnözés alakulásának értékeléséhez tartozik az eddig

még nem említett, de kiemelkedő társadalmi veszélyességére figyelemmel igen jelentős, legsúlyosabb büntettek: a rablások és az erőszakos nemi közösülések.

A rablások száma stagnáló képet mutat, jelentősen alatta van a fe szabadulás előtti, bármely esztendőhöz viszonyított . rablások ázásának* A közrendre és közbiztonságra fokozott

veszéllyel járó fegyveres, vagy felfegyverzett rablási esetek, hosszú idő ta nem fordultai; elő. Szervezett rablóbandák a

fi Ki

I • mm "

> -100/a-