1967. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

16

A fenti összegből 584,0 millió forint az értékhatár feletti és 698,1 millió forint az értékhatár alatti beruházások fe­dezete. ‘ A saját vállalati beruházási alap rendeltetésszerűen csak értékhatár alatti feladatok megvalósítására vehető igénybe. Ezért a költségvetési juttatás /a népgazdasági beruházási hitel/ felhasználásának tervezésénél érvényesül elsősorban 8 nagyobb összegű és jelentőségű feladatokra történő kon­centrálás elve. Az értékhatár feletti beruházásokra a központi forrás 70,2%- át, az értékhatár alattiakra pedig 29,8%-át fordítjuk. A központi forrást azonban az 1966-ról 1967. évre áthúzódó tervszerűtlen lemaradások is terhelik, amelyek fedezetét * csak értékhatár alatti létesítmények törlése révén lehet biztosítani. Ezért a szakigazgatási szervek értékhatár a­l.atti beruházásairól nem közöltünk tételes felsorolást, mert azok hiteligénye csak az 1966. évi végleges teljesí­tési eredmények lezárása - 1967. március 1 - után lesz biztosítható. Emiatt 8Z értékhatár alatti beruházások meg­valósítására fordítható előirányzatot a városfejlesztési tervjavaslatban összevontan, szakigazgatási szervenkénti rész­letezés nélkül, szerepeltetjük. ► Az épi lési igénybe.jel ent.ések rendje és a kapacitásbiztositá- si lehetőségek - az uj gazdasági mechanizmus irányelveinek figyelembevételével - lényegesen megváltoztak. Ezt a kivite­lező vállalatok önállóságának növelésére tett intézkedések­kel összhangban, az építésügyi miniszter 46/1966. sz. utasí­tásában szabályozta. A jövőben a tételes kijelölés csak a Kormány által kiemelt, valamint a limit feletti munkákra kötelező, igy tehát a ki­£ Aj, ______________________________ ^ E 'i' r '■ x.

Next

/
Thumbnails
Contents