1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
362
k s ez nyilvánvalóan nem közömbös az e ;yéni aktivitás szempontjából sem, ha rendelkeznek a határozatokkal ós nyomon tudják követni azok megvalósulását, vagy esetle ;es elsikkadását. 2./ Alb izo t i'.ok, ak t iv is tá k. Az egyes ÁB-ok változatos módszerekkel szervezték albizottságaik?! és aktivahálózatukat. Az AB-ok e;y része magukból a tagokból állította össze a különböző albizottságot, e etleg szakbizottságot, majd egy-egy felad?.tra kijelölt ideiglenes bizottságát, mások egy- egy állandóbizottsági tag vezetésével k ls<5 aktivistákból zervez- ték albizottságaikat. Mint a III.sz. mellékletből kiderül 1965-ban, tehát s ciklus első évében az albizottságok száma-meghaladta a 8o-as értékrendet, 1965. végén 89 olbizottsúgót tartottak számon, majd ez a szám fokozatosan csökkent, 1966. I. negyedében 56 albizottság ,al dolgoztak állandóbizottságaink. Hasonló hullámzás érzékelhető az aktivisták szám'bon is. 1965. utolsó negyedében pl. 1.771 aktivistát tartottak számon. Ez a magas szám egy adott feladat következménye volt, nevezetesen az 1964. évben orrakerült lakó- bizottsági választások előkészítéséképpen a Fővárosi Tanács Lakó- bi.-ottsági Allondóbizottsdga 1965 vígén mintegy 1.2oo aktívával mérte "el, tanulmányozta a lakóbizottsági tevékenységet. Egyébként az aktivisták sz?irca átlagosan 57o-ő2o között ingadozott negyedévenként. A legtöbb aktivistával az Ipari és Kereskedelmi ÁB. rendelkezik, ezt követte az Oktatási ÁB. aktivistáinak létszáma, valamint a Pénzügyi ÁB. aktivistáinak száma. Az Ideiglenes Bizottság megkísérelt tájékozódni afelől, ho© az ÁB-okon kivül a tanácsi munka milyen egyéb szakbizottságokra épül, milyen a kapcsolat ezek között a szakbizottságok és az ÁB-k között, < mennyiben akadályozzák, vagy segítik elő egymás működését. A beszerzett - de véleményünk sz rint nem teljes - adatok arra mutatnak, ho© a Tanács 'mellett jelenie0 18 különböző szakbizottság lé- Jtezik, általában magosabb jogszabály előírásai alapján, /lásd VI. z. melléklet/. E bizottságok regyrésze koordinációs jellegű, olyan felad? tokát old meg, amelyek megoldásihoz több szakág részvétele szükséges, tehát kereteik messze túl mutatnak egy-egy ÁB. keretein és lehetőségein. rJgy látjuk, hogy e bizottságok funkciója és munka- módszerei, tevékenységük tartalma nem azonos az ÁB-okéval <5s éppen ezért megfelelő munkaszervezés mellett egymás munkáját szükségképI Mi < ________________■ 1 ^ ^- 2o -
