1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
340
I V I ► i- 30 -e jogszabályaink megteremtik a lehetőséget, hogy a tanács betöltse az államhatalmi szerepét, a tanácstag ennek me,gfelelő képviselője lehessen. Az esetek többségében sz nincs biztositva, mert ez érvényes jogszabályok az egyik oldalon megadják a jogot, a másik oldalon ezt korlátok közé szorítják. Ilyen az, amikor valakinek döntési joga van, de még sincs, mert meg kell szereznie más valakinek a hezzájárulását, igy pl.: káderkérdések területén van rá eset, hogy egy funkció betöltéséhez négy-öt szerv állás- foglalása szükséges. Véleménye szerint meg kell adni azt a jogkört pz állandó bizottságnak, hogy ne agy osztály konkrét ügyeivel foglalkozzék, és azt nézze, hogy helyesen dontött-e, mert ezt megoldani nem tudja. Az állandó bizottság úgy képviselje az államhatalmi testületet, hogy elvi kérdésekben foglaljon állást és adjon útmutatást. Az a feladata, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a tanácsi szervek munkáját, a tanács határozatainak végr.najtúsát ellenőrizni kivánja és a na»y konoepoiót megkövetelő kérdésekben foglaljon állást. Mindezek alapján | az az elgondolás, hogy a Fővárosi Tanácsnak esetleg nincs szüksége 21 állandó bizottságra, ®melyek sokszor az osztály mellé állitottságuk miatt i részletkérdésekkel foglalkoznak, hanem kevesebb állandó bizottságra, de ezek a tsnács szerveként mind önálló funkciót töltenének be. Az állpndó bizottságoknak vezető testületekké kell átalakulniuk, unelyek kezét nem szabad olyasmikkel megkötni, hogy minden hónapban egyszer értekezletet | kell tartaniek. Elképzelhető, hogy egy ÁB. egy évben esetleg csak háronszor-négyszer tart értekezletet, de akk dönt a kérdésekben, állástfog- lal és azt igényli, hegy a Végrehajtóbizettság vagy a Tanács azokra valóban reegáljon. Elképzelhető, ho y a Tarács elé csak olyan anyag kerül, melyet előzőleg minden állandó bizsttság megvitatott, ez megkönnyíteni > a Tanács tárgyalásit is. Heg kell változtatni véleménye szerint a fővárosi tanácstagok jelőlőgy illés ének valamint beszámolójának szervezését is éa ezeket önállóan kell megszervezni,a kerületi tanácstagok legfeljebb ezekhez kapcsolódhatnak és nem forditva. Az a benyomása, hogy eddig a demokráciát általában mennyiségi kérdésnek fogjuk fel, azonban a vita eredményének annak kell lennie, hogy az eddig jószándékuan mennyiségi kérdésnek felfogott demokratizmust ugyanilyen jó szándékkal minőségi kérdésnek kell felfogni. A tanácstag úgy képviselje a lakosság érdekeit, l hegy az ne feltétlenül egyedi ügyekben nyilvánuljon meg, hanem kapcsolódjék általános politikai képviselőkéhez és azt kell elérni, hogy az állampolgár tanácstagját egy olyan testület tagjaként kezelje, aki az állam- íatalmat képviseli, vele és másokkal szemben*akinek a munkájához segitséi TPb _______________________________________________' ■ [ " "1
