1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

270

[ i mégis tevékenységük során nem annyira a Tanácsnak mint állam­hatalmi testületnek tagjaiként, mint az államhatalmi testület alapsejtjeiként, hanem néha mint a szakigazgatási szervek, az érintett szakigazgatási szervek aktivahálrzataként eset­leg segítő, nem mindig jó értelemben vett tix segítőtársaik­ként jelentek meg a közélet porondján. Azért szeretném ezt aláhúzni itt a vitaindítóban is , mert nem szeretnők, ha eb- bői valami félreértés keletkeznék, nem szeretnők, ha az ál­landó bizottsági tagok többsége arra gondolna, hogy mi azt a munkát, azt a munkatömeget, amely az állandó bizottsági tevé­kenység mögött van, valamelyest is lebecsülnénk. Engedjék meg, hogy túl azokon az érveken, amelyeket ennek a kérdésnek az igazolására felsorakoztattunk jelentésünkben, egyetlen egy érvet még kiegészítésül megemlítsek éppen a mai tanácsülés iuyi tapasztalatai alapján. Az első napirendi | pont vitájában 18 elvtárs szólalt fel. A főváros káxtx har­madik ötéves tervét vitattuk. A 18 felszólaló elvtárs közül, ha nem tévedek, csupán kettő szólalt fel valamely állandó bizottság véleményét tolmácsolva, az elvtársak inkább a kerü­leti csoportok véleményét közölték. Én természetesen nem azt hiányolom, nem azt hibáztatom, hogy 8z elvtársak mint kerületi képviselők léptek fel, de azt hiányolom, hogy egy ilyen 8lap­\ vetően fontos napirend tárgyalásánál sz állandó bizottságok mint test ület, mint az államhatalmi testület alapegységei nem nagyon hallatták szavukat. Egy másik ilyen probléma, ahol úgy’ érzem, hogy még sokat n M <1 \o W ' ^ - 92 -

Next

/
Thumbnails
Contents