1966. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

120

l ' £ 1

\ I

:l^ , 7)

BUDAPEST POVAROS TANACSA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA \

I ' ' <Ö)

Tárgy: Tanácsi rondáiét tervezet a fővárosi cimor használatának rendjéről

Egyetért:- Népművelési Állandó Bizottság

Búza Barna- Müv.Min.Képzőművészeti Osztálya

Gádor Endro

Tisztelt Tanács!

Buda legrégibb cimere valószínűleg Pest város címere volt. A budai vár alapítása után a Várhegyre telepitett pestiek kiváltságlevelükkel együtt pecsétjüket is magukkal vitték és ott az uj település címereként használták. Ez a pecsét nem maradt ránk; tartalma azonban az 1292-ből fennmaradt budai pecsét alapján ki- következtethető, mellső lapján az Árpádok hétszer vágott eimer- L pajzsa, hátlapján pedig háromtornyú vár látható. Budán már a

XIV. század óta egyre gyakrabban címerként kezdik használni a háromtornyú várat, igy Buda XIV.’ századi pénzein, későbbi po- csetjein már többnyire ez a cimerkép.

^ Pest, amikor a XIII, század vége felé az elhagyott város benépesül, uj címert használ, az o .ytornyu várat.

• «

Buda-Post törvényhatóság alapításáról szóló 1872. évi XXXVI, *

törvény, illetőleg az ezt kiegészítő törvények a főváros címeréről nem rendelkeznek. A kiküldött bizottság megszerkesztette az egyesített címert, azt a király 1873. szeptember 21-én meg- f erősítette e3 a cimer 1930-ig maradt használatban.

Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII, tv, 4.§. rendelkezett a főváros címeréről és szinoiről.

I ___________