1966. március 7. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
194
i- 8 \ Szeretnék utalni a tervezésnél fontos szerepet játszó lélekszám kérdésére is. A második 5 éves terv folyamán a fővárosi lakosság lélekszámú 110.000-rel növekedett, ami kizárólag a fel- , vándorlásból adódott* Természetes szaporodás - a születések és a halálozások száma közötti negativ különbség miatt - nem következett be Budapesten. A 110.000-es szám úgy adódik ki, hogy 1960-ban mintegy 40.000-rel, 1965-ben pedig már csak 15.000-rel növekedett a fővárosi lakosság lélekszáma. Ez egészséges és elfogadható tendencia. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy miért költöztek fel Budapestre, a következő érdekes adatot tapasztaljuk. Azoknak a 46%-a, í akik véglegesen felköltöztek Budapestre, azzal indokolta a Buda- ( pestre való felköltözését, hogy itt tud munkát vállalni, vagy közelebb kerül a munkahelyéhez. Az ideiglenesen felköltözők esetében 67% indokolta a munkaviszonnyal kapcsolatos okokkal azt, hogy Budapestre költözött, - vagyis még mindig marad jelentős szám, amely nem tudja okát adni felkültözésének. Ebből következik, hogy indokolatiaa , a népgazdaság szempontjából nem szükséges felköltözések tömegesen fordultak és fordulnak elő, - és megfelelő intézkedésekkel kell ennek gátat vetni, ha érvényt akarunk szer zni t annak a minisztertan Icai határozatnak, amely a tanácsülés által . » jóváhagyott kooperáció alapján Budapest lélekszámának alakulását l9öC-ra 2,1 millió főben állapította meg. Arról szóltam, hogy milyen eredményes munkát végezlek a tárcák és a tárca-vállalatok Budapesten. Amikor azonban a második 5 éves terv lezárásának egyik periódusáról van szó, úgy gondolom, t /M | \ J M ■ _________________ 1 ——————— ■■■■ — - i ii j _ , — -
