1965. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

226

• * kerület lehetne az első, ahol ezt megadjuk 03 ezzel módot

nyújt un!: arra, hogy a nagyobb önállóság birtokában igazolja

azt, hogy egy kerület milyen rejtett szellemi ős fizikai

erővel rendelkezik.

Felvetődött az a kőrdós is, hogy általános órvónyü-e a VIII. kerület jelentőse. Inkább úgy vetném fel ezt a kérdést, hogy lehet-e olyan a VIII. kerület jelentése, amely nem lenne vonatkoztatható a többi kerületekre. Ilem lehet egyedi, mert a lakáshiány, a közmüellátatlan&ág, a közlekedéssel kapcsolatos hibák, a lakóház felújítással kapcsolatos kérdések ntfhden más kerületben ugyanígy ismétlődnek. Bár lenne egy—két olyan kerület, amely azt mondaná, hogy ez reánk nem vonatkozik. A Jelentés tehát tipikusan budapesti kerületi problémákat

vet fel, legfeljebb abban hoz újat, hogy mit tett ezeknek a

%

hibáknak a kiküszöbölése érdekében. Tipikusnak kell lennie a VIII. kerület jelentésének, mert a múlt század végén ezzel a várossal együtt kezdett felnőni a kerület, szervesen fejlődött együtt Budapesttel, magán hordja tehát a század végén X épült Körút kérdései. Aki nem fővárosi ember, nem tudja,

* hogy a VIII. kerület mennyireta hasonló a VI. kerülethez.

külsőségeiben, az emberek életkörülményeiben is, viszont nem ^ Írnak a Jelentésben arról, hogy a VIII. kerület nemosák a

múltból származó nehézségeket viszi magával, hanem a múlt

\

bizonyos mrfrrw erényeit is. üa valaki visszaemlékezik az 1945 előtti Budapest életére, akkor tudja, hogy a munkásmozgalom egyik fellegvára éppen a VIII. kerületben volt, nem osoda tehát, hogy ma amikor a lakóházakat fel kell újítani, olyan sok tárdadalmi munkaerőt tudnak itt erre mozgósítani, az emberek ezreit és tízezreit tudják talpraállítani, a lakosság 7-8 %-a aktivan résztvesz a kerület irányításában, ami hallatlanul

lU ' ^j|

I- 72 -