1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
238
názási kérdésekkel foglalkozott. A továbbiakban indokoltank tartja Budapest és az ország demográfiai összetételével való foglalkozást. 1 A népezaporodás problematikája vonatkozásában foglalkozik azzal a helytelen felfogással, mely arra vezethetne, hogy bizonyos létszámleépitést, v ■-Z'J ópitkezás—leillitúat vonna maga után. Ezt követőleg a jelentésben lévő adatok összehasonlítási nehézségeire hivja fel a figyelmet. A tatarozások kérdésében a lakbérek átlagos szintjét elemezte és felvetette a III. ötéves terv előkészítése során a tatarozások kérdésének vizsgálatát, s végezetül kifejezte azon álláspontját, hogy a színházjegyek árának megállapitásn jelenleg helytelenül történik. i)r. Schmicdt Sligiue Hóbort beszámol a Paskál-malomnll történt eredményes mélyfúrásról, mely” percenként 1 n? 74 fokos vizet szolgáltat. Be zűr Géza a bölcsődei férőhelyek alakulásával foglalkozva e korosztály 3.5 5«-os emelkedésével szemben mutatkozó o.6 ‘/j-oi férőhelygyarapodást kifogásolja. Nem tartja helyesnek, hogy le.ooo nyugdíjasra csupán 115 szociális férőhely jut. Ugyancsak kedvezőtlen az arány a kórházi ágyak tekintetében. A színházak látogatottsága vonatkozásában a nem teljes kihasználás véleménye szerint a helytelen müsorpolitlkából adódik. Végezetül a lakbérekből származó bevétel és a házak tatarozása kapcsán mutatkozó kiadás ösaze-r hasonlításával foglalkozott, megállapítva, hogy a lakbérekből csupán az 5® /-a térült meg annak az összegnek, amit a lakóházakra fordítottunk. Müller Károly a népességszaporulat alacsony tényszámait tárgyalva leszögezi, hogy elsődleges akadály a bölcsődei és ovedai férőhelyek hiánya. Pl. a XIII. kerületben jelenleg 4-eo gyermeket nem lehet elhelyezni a bölcsődékben. Fokozza a nehézséget, ha a gyermek megbetegszik, mert nincs lehetőség arra, hegy nem ragályos betegségben szenvedő gyermeket állami orvosi felügyelet céljából a szülők a bölcsődébe beadhassák. Var^a Gyula említést tesz a XIV. kerületben lévő, mintegy 6eo-65o veszélyes családi környezetben élő gyermek sorsáról, mely nemcsak önmagában hordoz veszélyt, hanem a társadalomba kerülve, demoralizáló, erkölcsileg bomlasztó hatást vált ki. Helyesnek találná az örökbefogadás lehetőségeinek kiszélesítését, esetleg a családjogi törvény módosítását. Grünwalszky Károly az ifjúság lakásvételi nehézségeire hivja fel a figyelmet és javasolja a letétbe helyezó összeg alacsonyabb mértékben való megállapitását. Miklós János megfontolandónak tartja a színházjegyek, könyvek önköltségi írón való ármegállapítását. ; A tatarozás kérdésében kifejti, hogy a termelékenység emelése az alapvető szempont ahhoz, hogy a tatarozás megfelelő szintre emelkedjék. Az életszínvonal kérdését komplett egésznek kell felfogni. Meg kell vizsgálni az ár-arány okát, ezcrt helytelennek tartja csupán egyes kiragadott példák emlitését az összes tényezők együttes elemzése nélkül. Ortutay Gyuláné ar megállapítja, hogy a fővárosnál jó politiicahérvé- nyesül, perspektivikus, a lakosság szükségleteit ismerő és azz^H szálaié politika. Egy uj, átalakuló élet igénye jelentkezett, nagyon raa- J gas színvonalon. Hozzászólásának további részében a számításba vehető magasabb nyugdijak alapján a nyugdíjasok számára olyan háztípusok ki- *x*.cit ísát javasolja, melyek egyszobás helyiségeikkel és megfelelő szolgáltatásaikkal kielégítenék az idős emberek reális igényeit. Sióadó a 2./ napirendi pont kapcsán emlitett és az adatok összehasonlítására vonatkozó felszólalásokra válaszolva megállapítja, hogy az adatok összeállítása nem minden esetben azonos szemszögből történik. A számok - bölcsődék vonatkozásában - látszólag romlásról . be szélnek, de ha az összehasonlításokat elvégezzük, akkor kiderül,hogy I tár nem lényeges mértékben, de mégis javulás következett te. Egyetért azzal a javaslattal, hogy a Végrehajtóbizottság tájékoztatóját az el- 1 következendő tanácstagi beszámolók során használják fel és utalt arra, ho^y a vonatkozó Írásbeli anyagot a tanácstagok meg fogják kapni. A Buu. pestre való feláramlással kapcsolatban megállapítja, hogy a város mindig vonzani fogja az embereket. A vonzás okait kell megkeresni. Valószínű tény az, hogy Budapest a maga egészével, az egész arculatával | i V8 j . ■- 5 -
