1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
176
í ^ emberekké válnak azok a gyermekek, távlati terveinkben telvit i : pedagógus létszámcsökkentésről szó sinos. /Taps./ Ami ar. adatokat illeti, kifogásolja Lezsóri elvtárs, hogy a 14 óven aluliak* szamáról azt irja a jelentés, hogy 17.5 /kai az egyhetedére csölácent. Itt nyilván sajtóhiba van, mert egyheted az 14—et jelent, de ilyen arányban nem szokott valami csökkenni. Valószínűnek tartom, hogy 17 ot akartak irni, csal: sajtóhibát követtel: el. Ami az 1.1 milliárd bölcsődei bevételt illeti, itt a szerkezet szerencsétlen, mert ez nem a Fővárosi Tanács bölcsődei bevétele, hanem az összes intézményekből származó bevétel, aminek egy jelentékatelen hányada a bölcsődei dijak emelése következtében előállott bevétel, amely azonban még mindig nem elegendő a bölcsődék fenntartására. Itt következik az a vita, amely Miklós elvtárs és Dezséri elvtárs közt és valószínűleg nindannyiunk között van. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a jelenlegi helyzetben Magyar- országon a lakosság részére az állam egy sor olyan szolgál- tatást biztosit, amit nagyon súlyos állami dotációval kell megfejelni azért, hogy azt a szolgáltatást a lakossága egésze vagy égi' része igénybe tudja venni. Állítom, vesszőparipám, hogy sok esetben ez a dotáció nem azokhoz jut el, * akikhez el kellene hogy jusson, hanem néha olyanokhoz, akik arra illetéktelenek. A kereskedelemmel kapcsolatos vitában szoktuk mondani a következőt: a gyermekruházati cikkeket ma az állam dotálja bizonyos összeggel, de ezeknek a cikkeknek e„y részét, főként a leányholmikát nem a gyermekek, hanem a \ felnőttek veszik neta, olyan asszonyok, akiknek az alakjuk és a testmagasságuk olyan, hogy gyermekholmit tudnál: viselni, esel: tehát dotáltan kapnak fehérneműt. Ugyanakkor az, aki véletlenül a 20 /-kai súlyosabbal: közé esik, már rosszabbul jár. • w m I MM ’- 84 -
