1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
174
I~T \ - 82 tenni arra, hogy mennyi időn belül alkotunk meg egy ilyen tei’vet, mert most as 199 • évi és a harmadik ötéves terven dol^ozun^:, de világos, hogy egy távlati terv segíteni fogja a munkánkat. Egy kissé ebbe a témakörbe vág as as elképzelésünk - egyelőre csal: feltételes módban mondom - hogy egy Budapest él- ka nevesésü várostörténeti és művészeti folyóiratot indítanánk, amely várospolitikai kérdésekkel, városfejlesztéssel, a város életével foglalkozik magas színvonalon, megfelelő kiállítással, művészeti jelleggel. A folyóirat nemcsak a tanácstagoknak, a város vezetőinek, hanem a város ügyei iránt érdeklődő embereknek is szolgálatára állana és alkalmas lenne arra is, amit Kelen elvtárs elmondott, hogy a városfejlődés irányait meg kell határozni, arra, hogy a várost rajongón szerető szakemberek konkréten megismerjél: a városépítés munkáját. Dezséri elvtárs a népszaporodásrél beszélt. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy 1953-ig Budapesten mintegy két évtizedes távlatban a születések évi átlaga 25.000 körül mozgott, 1953-ban 36.000, 1954-ben 37.000 volt és 1954-től kezdve esett vissza úgy, hogy 1963-ban 15.700 és 1965-ben feltehetően 17.000 lesz. Ki az, ami ebből lci- , világlik? Az 1957-ről 1953-ra való felug'rás nem volt normális állapot következménye, de ugyanígy nem normális az sem, hogy 37.000-ről 17.000 főre esett vissza ez a szám. Ha azt mondjuk, hogy 18.000 házasságot kötnek egy évben Budapesten, minimum akkor ez lehet a xaxtaram, ennyi újszülöttel elvben számolni kell, ehhez jön azután a második, harmadik vagy a negyedik gyermek, akire általában kevés esetben kerül sor, mert a budapesti családok döntő többségében vagy egyáltalán nincs gyermek vagy csak egy gyermek van. ; m m
