1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

141

I Nagyon jő ötleteket vetett fel itt ma Sarlós elvtárs.

Az már gyakorlattá is vált, liogy például ha valaki minőségi csere folytán kiköltözik, festesse ki a lakást. Teljesen egyetértek ezzel. Az is jé, hogy a beépitett szekrényékért többet fizessen a bérlő, ne 13 forintot. Ezek azonban ötletszerűen kiragadott példák as úgynevezett forrás oldalból.

LIert mi a forrás? As állami költségvetés. Ha azonban ez a város továbbra is egy modern szocialista várossá akar fejlődni és azt akarja, hogy még több lakás épüljön, hogyan kapcsolódhat bele ebbe még több erőforrás a lakosság oldaláról? Hogyan lehet a közlekedés fejlesztéséhez hozzájárulni?

Mert jelenleg nem járulunk hozzá, szinte azt lehet mondani, hogy ingyen ut zunk. Az urbanisztika forrásoldalához tartozik, hogy ezek a dolgok hogyan légyénél:.

Vagy például a Fővárosi Tanácsnál: foglalkoznia kell a Budapesten lévő gyárakkal is. Korábban, a Hortliy-rendszerben komoly összegeket fizetteka a gyárai: a visért, vagy saját májuk furattal: kutakat. Tessék megnézni, hogy melyik gyárban van jelenleg Budapest főváros területén saját kút. Inkább as európai színvonalnak megfelelő drága békásmegyeri ivóvizünket fogyazsztják, semhogy saját vizforrást teremtenének, mert as ivóvíz majdnem ingyen van, alig fizetnek érte. Ez is f forrásoldal-, ezt is. meg kellene nézni. Könnyű a gyáraknak

az önköltséget leszorítani, ha a Fővárosi Tanács költség- vetéséből fedezik a visszükségletüket, amely erre tulajdonképpen ráfizet.

Befejezésül még egyszer kérem, konkréten javaslom, hogy | a Főváros Tanács a szocialista urbanisztika kidolgozására

Imiidjön ki egy bizottságot, amely tanulmányozza a fejlesztési irányt, a szanálási elveket, a forrásoldalt, a vezetés mód- suereit, a lakosság széleskörű bevonását az ügye' intézésbsé- be, a tanácstagok aktivizál.*^.,. ^

j ff [ ___________________ /!-)

^ - í- 53 -