1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
139
j I kost csal: ilyen tartalmi vonatkozásokat mondok kapásból. Nyilvánvaló, hogy ha ezt itt elfogadjuk és az elnökség fog- lalkozik vele, sokkal szakszerűbben fogja megközelíteni és fűnkéionálisabban fogja a témákat kidolgozni, amelyeket most csak megemlítek. Korábban az urbanisztikánál az állt előtérben, hogy egy-egy házat felépítsenek, most már lakótelepeket építünk. Korábban az volt a teendő, hogy kijelöljenek egy telket, manapság, minthogy az egész világon a kőrútban keletkezett negyedek, bizonyos városrészek elavultak, a telel: kijelölések vagy a telekárai: mellett ma már a szanálás ujtipusu problémája kerül előtérbe. Mindig az adott korszakban kell eldönteni, hogy ez milyen százalékos lehet, mennyi gazdaságos, hasznot ha mit bir el a társadalom és igy tovább. Az előbb egy híz építéséről beszéltem. Ha végignézzük a körutat, amely együttesen mégis nagy érték, látjuk, hogy az sajnos a szecessziós korszakban, a századfordulón épült, amikor haladó áépületstilus nem volt, de mindegyik tulajdonos^ törődött azzal, hogy azért az ő háza szép legyen, ellátta azt ornamentikával, erkélyekkel és igy tovább. Ma viszont a városépítéssel egész architelrturás összefüggésében is kell ► foglalkozni, mindegyre ujabb, szivet-lelket gyönyörködtető város^részek bontakoznak ki, amelyek esztétikailag is hatást gyakorolnak a nézőre. Vegyül: a közlekedést. Itt kevés a hagyomány, legfeljebb a századfordulóra tekinthetünk vissza, de már ezen a téren 1 - sem elegendő a mennyiségi fejlesztés, mert a metró és más uj létesítmények belekerülnek a főváros egész képébe, életébe. Uj problémák merülnek fel, amelyeket részletesen és nagyon szakszerűen fejtett ki Sarlós elvtárs, bizonyos nagy kereszteződések 1 _________73________ 1|| _ ____ _ I
