1964. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
174
\ Agy nagy kulturális központ alakul ki a Hősök-tere könnyékén. Az ott lévő muzeumojt - a Szépművészeti Muzeum, a Mezőgazdasági Muzeum é3 a Műcsarnok - révén ez a lehetőség adva van, azonkívül a volt MÉMOSz épületében nagy terem áll rendelkezésre. Ezzel csak azt akarom hangsúlyozni, hogy ebben a tekintetben komoly városrendezési vizsgálat volt, amivel kapcsolatban közlekedési kérdések is felmerültek, - mint pl. az, hogy ezt a nagy színházat parkírozó részekkel is el lehessen látni, továbbá, hogy oda lehessen szállítani a díszleteket, stb. Komoly vizsgálat előzte meg ennek a helynek a kijelölését. A hibát mi követtük el azzal, hogy ezt a komoly vizsgálatot közben, vagy legalább befejezésének időpontjában, nem közöltük a sajtóval és a nagyközönséggel. Ezért érte váratlanul a közönséget a Nemzeti Színház lebontásának hire. Ugyanakkor azontan vizsgálatokat folytattunk a Nemzeti Színház épületének gazdas igos felujitúsára vonatkozóan is és megállapítottuk, hogy erre nincsen lehetőség. A Nemzeti Színház nem rendelkezik olyan öltözőhelyiségekkel, szinpadfelszerelé- 3i adottságokkal, diszlettárolási lehetőségekkel, amelyeket egy korszerű azinház megkíván. Felmerül tehát az a probléma, hogy drága pénzért felépítsünk-e egy korszerű vasbeton kupolát egy elavult színházépületre, amely forgalmi szempontból különben is rossz he- ► ... lyen fekszik és alkalmatlanná teszi a Nagy-Xörut és Rákóczi-ut szintbeli keresztezésének felszámolását, amit pedig a főváros közlekedése perspektívában megkiván. A sokféle szempontot megvizsgál— val, egyetértettünk a Művelődésügyi Minisztériummal, amely a lebontást kezdeményezte. Ezzel nem akarjuk a felelősséget a Müvelődés- , ügyi Minisztériumra hárítani, mert a mi vizsgálataink alapján is erre az álláspontra jutottunk. Itt csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy mindezek a városrendezési munkálatok igen hosszú viíógd- latok alapján valósulnak meg. Soha nem ad hoc elhatározások ezek, nem is lehetnek azok, hi3zen nem a főváros kezében van az a beruházási összeg, amiből valamilyen létesítmény megvalósul. Sem a Nemzeti Szinház, sem az Akadémiai Könyvtár, sem az Országos TervhivaI tál vagy a Haas-palota felépítésének költségei nincsenek a fővárosnál. Irányítani igyekszünk a tárcáknál felmerülő igényeket, és igyekszünk elérni, hogy a tárcáknál biztosított pénzügyi alapok a főváros városrendezése szempontjából megfelelő helyre kerüljenek. I * FM IV r - 86 -
