1964. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

120

- 30/a una ezt a koncepciót felülvizsgálta, nyilván-való, hogy ez elképzeléseket meg fogják v&lósitani. Leszögezhetjük, hogy nen ak> runk < előbbre ugomi, nem akarunk gyorsabban fejlődni, elismerjük a vidék elsőbbségét, - azt, hogy ott jobban el vannak maradva - de M* leszögezzük azt, hogy a lakosság számának emelekdésével arányban lépést kell tartania az egészségügyi helyzet fejlesztésének is.

Perta elvtárs elmondotta, hogy úgy tudunk kórházi ágyakhoz jutni, hogy kitesszük azokat a lakókat, akik még egyes kórházakban bent laknak. Ez igaz, de azt is tekintetbe kell venni, hogy a kórházak felszerelése, a laboratóriumok felszerelése,a mosodák korszerű berendezése, a könyvek besz rzése, stb. lépért tud- e tartani azzal a fejlesztési módszerrel, ahogyan 1947 óta fejlesztjük kórházainkat? A KÖJÁL szerint ttt is vannak tennivalók.Vem szabad szem elől téveszteni, hogy ugyanakkor fejleszteni kell a laboratóriumokat, a röntgent, a gyógyszertárakat, stb. is, mert különben nem fogják tudni megfelelően ellátni a betegeket.

Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy amikor a szűk kapacitás miatt nehézségekbe kerül az, hogy valakit el- helyezzenek kórházba, etikai szempontból romboló hatosa van an- nak, hogy egyes betegek megtalálják a mellékutake.t, ho y miként juthassanak kórházi elhelyezéshez.

, Nem értek egyet a jelentésnek néhány részével.

így például az egyik helyen azt mondja, hogy ahol lehetséges volt ott a körzeti orvosokat - szára szerint 108 főt - a szakorvosi rendelőintézetekben helyeztek el, és még 40-50 főnek az elhelyezésére van szükség. Ezt meg kellene nézni. Nagyon helyesen mondotta pesta elvtárs, hogy két tiousu re delő v«*i. Az egyik Ma típust alkotják a kisebb rendelők, amelyek kisebb területet ______