1964. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
116
1 - 27 , hét úgy, hogy Budapest lassabban, a vidék nedig gyorsabban fejlődik. Történhet úgy, hogy Budapest megáll és a vidék fejlődik. És végül történhet úgy, hogy Budánkét visszaesik, és valahol a közéo- uton találkozik a vidékkel. Az egészségügyi rainÍ3Ztérium régi vezetőségének kön- cepciója ez volt. Évek óta láttuk ezt, és szóvátettük, ho/y Buda-' pest ellátása visszaesik. Nem úgy esik vis -za, hogy kevesebb az orvos, vagy kisebb a kórházi ágyak száma, hanem úgy, hogy a fejlődés nem tart lénést a lakosság számának növekedésével. Meg kell vizsgálni, hogy Budapest milyen területeket lát el. Amikor a régi vezetőséggel vitatkoztunk, akkor azt mondották, hogy ennyi lakosra ennyi Agy esik, - és ennyi ágy van. De ha azt mondtuk, hogy Szegeden, Pécsett, vagy Debrecenben jobb a helyzet mindig azt felelték: Ugyan már, a megyét is nézni kelll A megyét Budapesten is nézni kell. Pest magye egyike az ország legyosz- szabbul ellátott megyéinek, - azonban nemcsak pest megyéről van szó, hanem arról is, hogy ide k&ncsolódnak más részek is, mint ^ például Bicske, amelyet a Tétényi úti kórház lát el. Ha megvizsgáljuk a kórházak és a klinikák helyzetét, akkor azt látjuk, hogy azok országos funkciókat látnak el. Ugyanis Bzáraos vidéki beteget látnak el, - körülbelül 2.7 - 2.8 millió f emberrel többet, mint amennyit a jelentés tartalmaz. Megnéztük a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében foglalt számadatokat, és ezekből azt látjuk, hogy az ország lakossága 1960-tól 70-ig 102.9 százalékra, ugyanakkor Budnoest lakossága 110.2 százalékra, Pest megye lakossága nedig 111.3 százalékra növekszik. Ezek a számok torzak, mégpedig azért, mert az 1 i ______________________________________________! K ^ -------i
