1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

86

Egyrészt vannak igényeink, amelyeknek bevezetésére na még nem kerülget sor, mert nem vagyunk rá felkészültek, a körülmények nem teszik lehetővé, - de már mai fejlettségi színvonalunk jelzi a holnap, vagy a holnapután vezetési időszakának módszereit.

Viszont ma is van sok olyan gyakorlati problJna, amelyeknek bevezetésére és alkalmazására már most sor kerül ;et.

A mi speciális budapesti helyzetünket figyelembe véve, különösen érdekes általában a vezetés problémáival foglalkozni,- egyrészt azért, mert Budapest az ország fővárosa, önálló közigazgatási egység, amely azonban ennek ellenére is csak egy része az ország egészének, de olyan része, amely a magatartásával, határozataival és kezdeményezéseivel hat az egészre és befolyásolja az egésznek a fejlődését, alakulását. Budapest olyan egység, amely 22 közigazgatási kerületre oszlik ugyan, de a 22 kerület együtt alkot egy egészet, és egyik sem szakadhat el a másik 21—tői. Nem atomizálható ez a főváros 22 önálló városra, hanem valamennyinek együtt kell működnie,azonban úgy, hogy mindegyik kerület megőrzi a maga önállóságát és speciális feladatainál: megoldására való elhatározó készségét.

A vezetéssel kapcsolatosan szeretnék egy-két olyan kérdésre kitérni, amelyek a tanácsi munka során nap, mint nap felmerülnek, és amelyekkel kapcsolatosan különböző nézetek hangozna!: el,- amely különböző nézetek befolyásolják a tanácsi funkcionáriusok magatartását és állásfoglalását.

Az első ilyen kérdés-csoport: a centralizálás és a decentralizálás kérdése. Bizonyára jól tudják az elvtársak, hogy szinte napokon keresztül lehetne vitatkozni azon, hogy a fejlődés a centralizálás vagy a decentralizálás irányában hat-e, é3 viták folynak arról, hogy centralizálni kellene-e, vagy

fl V; ■ ~-6|