1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
246
f , A napirend 1./ tárgya: Irányelvek a tanácsi dei mokrácia fejlesztésére, a vezetes színvonalánál: emelésére. * Előadó: Sarlós István. Hozzászólók: Polgár Iván, Szarnék Tamás, Fái~ Boris, Fodor Gyula, Gáspár Sándor, Ott József, Bolgár Miklós,Lő- winger Andorné, Földeáki Béla, Dávid Ferenc, Tekauer Pótérné, Lukács István, Vági I/iklósné, Tóth József, Szigeti József, Tátrai Ferenc, Targa Gyula és Rőder Edit. 1./ és 2./ napirendi pont c ;ylittes iri Előadó szóbeli referátuma után Polgár Irán a lakosságnak a tanácstagi munkába való bevonásával foglalkozik. Ennek legfontosabb szempontjaként azt látja, hogy a lakosságnak va- ~ lóban módja legyen megismerni a tanáos munkáját, a tanácsülésen napirendre kerülő kérdéseket. A lakosság és a tanácstag közötti szoro- " sabb kapcsolat megszervezése érdekében elsősorban kislétsámu csoportos beszélgetéseket vezetett be saját választó körzetében. Ezeken a beszélgetéseken elsősorban nem a saját munkájáról, hanem inkább a ~ tanács feladatairól és munkájáról beszélgetett el választóival. Ezeket a kezdeti próbálkozásokat azonban nem tudta jobban kiszélesíteni főleg azért, mert nem sikerült kialakitani egy megfelelő aktivaháló- zatot. Megítélése szerint ez a feladat nem is valósítható meg a tömegszervezetek aktiv segítsége nélkül. Akadályozza a munkát az is, hogy bizonyos esetekben a tahácstagi munkának csak az egyik oldalát tartják szükségesnek ismertetni, - pl. eljárni a választók ügyében az állami szerveknél - de figyelmen kivül hagyják a tanácsnak, mint tömegszervezetnek a munkáját. Kéri, hogy a tanáos foglaljon állást “ ebben a kérdésben és hangsúlyozza a tanácstagi munka mindkét oldalának a fontosságát. A tanács, mint testület, nemosak vitatkozó testület, hanem munkát est illet is, amelynek feladatokat kell végrehajtania. Az a tapasztalata, hogy a testületi munka hathatóssága egyes esetekben csorbát szenved némely tanáostag passzivitása miatt. Kéri tehát a tanácsot, hogy ebben a kérdésben is foglaljon állást. Szarnék Tamás n^y jelentőséget tulajdonit annak a megállapításnak, amely szerint a* tanácsok tömegszervezeti jellegének hangulyozása, egyben pedig államhatalmi funkciójuk hatékonyabbá tétole érdekében kívánatos, hogy működésűk során fokozottabb mértekben támaszkodjanak a lakosság széles I rétegeire. A megvalósítás jelentős láncszemének a lakóbizottságokattartja. A mintegy 10 éves múltra visszatekintő testület eddig is értékes munkát végzett esen a téren, noha működése során még számos kivánni valő van. A fővárosi lakóbizottsági állandó bizottság, a tanácsoknak mintegy ezer főből álló aktivahálózatával viszgálja felül a lakóbizott3ágok munkáját, amelynek eredményéről a tanácsot tájé- ~ koztatni fogják. A lakóbizottságokkal való beszélgetés 3orán megállapítható, hegy ha szakmailag megerősítik őket, akkor munkájukkal sokkal * hatékonyabban hozzájárulhatnak az államhatalmi szervek és a lakosság kapcsolatainak elmélyítéséhez.Javasolja, hogy a lakóbizottságokat a lakóházak tatarozásának az ellenőrzésébe hatékonyabban vonják be. Javasolja továbbá, hogy a tanácsok alakítsanak tanácstagokból, lakó- bizottsági tagokból és más aktívákból "társadalmi felügyeletet" az újonnan épülő lakóházak ellenőrzésére. A községiéjlesztéai alapon belül bizonyos tartalékkeret képzésével kapcsolatban javaslata elvileg az, hogy a községfejlesztési és más népgazdasági terv összeállítását a szélesebbkörü megvitatás előmozdítása érdekében kibővített Ülésen tár- I gyalja meg a terv állandó bizottság, amelyre az összes fővárosi állandó- 4 -
