1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
99
rendszeresen megtartjuk a kétoldalú tárgyalásokat a tanács és a miniszteriunok között. Milyen alapvető igényünk van minden minisztériummal szemben? Ezt úgy fogalmaznám meg, hogy a minisztériumok ne tekintsék Budapestet Magyarország huszadik megyéjének, és ne tartsák olyan egységnek, ahol az ország lakosságánál: húsz százaléka lakik. Vannak ugyanis népgazdasági ágazatok, ahol r.en húsz százalékkal van képviselve a főváros, hanem - mint például az ipar, a tudomány, és a kultúra, ahol,a főváros f 48 százalékos arány számmal van képviselve. Clyan szervezeti egységnek £b fogják fel Budapestet, amelyet nem a százalékos részesedés alapján kell a fejlesztés különböző ágazataiban részesíteni, hanem a ténylegesen meglévő, és a környék megsegítése folytán állandóan jelentkező és növekvő szükségletek alapján. Azt hiszem azonban, hogy erre nem határozatot kell kozni, hanem elvekben és beszél etésekben kell erről meggyőzni az illetékes minisztériumok vezetőit. Felvetődik a kiküldött iráso3 anyagban - és felvetődött a tárgyalások során - az is, hogy' milyen legyen a tanácsnak és a tanácsi szervelmek a kapcsolata a különböző tö- megszervezetekkel? Itt az alapvető dolgot abban látom,hogy a fővárosi tanácsot a tömegszervezetekkel az köti össze, hogy ► mindegyiknek közös feladata és kötelessége, hogy a mintegy kétmillió főt kitevő budapesti lakosság fejlődését,a kultu- rában valő előrehaladását és anyagi javakkal valő ellátottságát szolgálják. Ha pedig ez az alapvető feladat, akkor az együttműködést nem évfordulókhoz, vagy bizonyos eseményekhez kötött akciókban, hanem a nagy ügy szolgálatában kell keresni, - é3 erre is vannak elképzelésein!:. Az első, ami ránk kötelezettséget hárít,hogy távlat: n | mmm J- 19 -
