1960. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
39
IPP11- " PH • " ' Ifp ■ p< í - 2 ritágulni a fővárosi közoktatási hálósut fejlődését az elmúlt tiz esztendő alatt, és látni fogjuk, hogy a fővárosi Tanács milyen komoly nehézségeket küzdött le, vitte előre Budapest közoktatásának ügyét. 1./ óvodai vonat kosásbanas elmúlt 10 esztendő alatt nemcsak a fővárosi Tanács, de az intézmények, vállalatok, hivatalok le szerveztek óvodákat, Így a főv rosi óvodai hálósát gors fejlődésnek indult, 1951-ben volt 34Í óvoda /60 °£-a fővárosi/ 22.140 óvodással, \ 1960-ban pedig 453 óvoda /60 f-* fővárosi/ 33.144 óvodással, óvodai hálózatunk megterhelése ma már nem olyan aulyos /a tetőzés 1959/60. Iskolai évben volt 37*493 óvodással/, hiszen a feltűnően magas 1953* és 1954. évi korosztályok - az utóbbi egjaeijiifttt nen 8iá iltvu - már kikerültek as óvodából, úgyhogy a rendelkezés re álló férőhelyek az óvodáskorú gyermekek 51 £-át kielégítik* A fóvárosi Tanács és a Kerületi Tanácsok igen nagy gondot fordítottak egyrészt uj óvodák építésére, másrészt a hálózat bővítésére. Az 1950. évtől kezdve a fővárosban 23 uj óvodát építettek 2.195 férőhellyel. A most befejeződő hároméves tervben 9 uj óvodát adtunk át Üzemeltetésre V'- - ebből 8 az uj lakótelepeken létesült - 8oo férőhellyel* 2./ Általános iskoláinkba ma 210*517 tanuló jár, es a szám 137 £-a as 1951* évinek: as előttünk álló ötéves időszak végén asonban csak 13o£* less* A különbség nem lényeges, oka az 1953. és 1954. évi felduzzadt létszámú korosztályok feljebb lépése és alacsonyabb létszámú koroee- tályok belépése* A fővárosi Tanács munkája megkezdésekor, elég rossz állapotban levő elsőfokú iskolahálózattal rendelkezett, egyrészt a II* világháború esztelen budapesti harcaiban rendkívül súlyos károkat szenvedtek as iskolák, a fővros tanteremállományának mintegy fele romos volt a , felszabaduláskor* így a faladét csak a maglevő épületek helyreállttá\ sára a sorit kozhatott, ezért mindössze két nagyobb általános iskola épült 1950-ig, másrészt az iskolahálózat a peremkerületekben jórészt elavult létesítményekben szinte oeak a tantermekre hagyatkozott, a minőségi oktatás feltételei Járulékos helyiségek - t> materem, előadóterem, szertár - és szemléltető felaserelések hiányoztak* Az 1950* évtől kezdve szólhatunk lafesó fejlesztésről, amely uzután 1957*461 gyorsabb ütemű lett* Az MSZMP* Budapesti Bizottsága javaslatára 1957- ben partunk és kori&inyunk kifejezésre juttatta a hároméves terv irány- \ elveiben, hogy as általános iskolák váltakozás! nrányánakoptovábbi romlását meg kell akadályoznunk nagyszabású tanteremépltkezéssel* I ^ * ,l4h>iáW ^ ^ _ . . _ ■■■_■ — . _. . _ . _ _ - -
