1960. március 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
343
\ ?ss pr ’ •''ffapl^EF "fPT ; ?■ y wp * \ Jung Lajos javasolja, hogy a kivitelező vállalatok ) évi kapa oltásukat egymás utáni ütemezéssel töltsék fel, tehát na szerződjenek több épiDK^zésre ugyanazon kezdési és befejezési határidővel - mert mindenütt csak kiöl étszámmal tudnak dolgazni, - hanem ugyanazon határidőn belül egymás utáni, építkezésekként rüvidebb határidőkben állapodjanak meg.Felhívja a figyelmet arra, hogy a Mester-utcai rendelőintézet felújításakor két lift működését tervez- - ték, jelenleg azonban csak egy van. Az építkezést különben bofejezX ték én no3t kezdenek hozzá a második lift építéséhez. Ilyen módon forgáosolódik a pénz, az anyag és az épitőkapuoitáa. Javasolja,hogy a kerületi tanácsok szervezzék meg a társadalmi munkát n parkosítással és a tereprendezéssel kapcsolatban is. Ez a szervezés folyik is a munknte öleteken, de központi irónyitás, szakszerű vezetés, szerszám és anyag biztosítása szükséges hozzá. A szövetkezeti lakásokkal kapcsolatban megállapítja, hogy helyes volna ezeknek a házaknak az árait előre megállapítani és közölni a* érdekeltekkel. Végezetül javasolja, hogy ha nem isl960-ban, de 1961-ben a IX.kerületre is gondoljon a f városi tanáe3 a telephely kérdésében, Kornii Pál a kultúriétesitmények jobb kihasználása érdekében javasolja, hogy a VB a jelentés adatainak birtokában igyekezzék a SzOT-tal valami fa olyan megállapodást léteehozni, - ha kell, esetleg a Budapesti PB közbelépésével-, amely a meglévő nagyszámú létesítmény megfelelőbb felhasználását teszi lehetővé,/Klubok, kulturházsk,könyvtárak stb,/ Nem ért egyet azzal, begy a Gellérthegy oldalán ujabb szabadtéri színpadot létesítsenek,amikor a feneketlen tó partján lévő szabadtéri színpadot sem lehet megfelelően kihasználni. A főváros népművelési helyzetének megjavítása érdekében javasolja, hogy a VB vegye fel a kaposolatot a művelődésügyi minisztériummal é3 ismételten veasa fel a népművelési káderek képzésének a kérdését, esetleg az egyetemen népművelési szak megindítását é3 vegyék fontolóm a népművelési gimnázium, mint középkáderképző iskola újból való felállítás Tnak kérdését, Sóul d László a helyi ipari vállalatok műszaki fejlettségének ké:de:ével foglalkozik, valamint a dolgozók munkakörülményeinek megjavításával. Az ÁB megállapítása szerint az anyagi feltételeket elsősorban a vállalatoknak kell termelési tevékenységük | során előteremteniük. Ezért javasolja, utasítsa a tanács a végreX ha jtóbizottaá. ,ot, hogy a második öt eves terv előkészítése során a terhelést gátló körülményeket gondosan mérlegelje és az anya erőket a tennivalók fontosságinak megfelelően csoportosítsa a helyi ipar területére, Németh Lajos javasolja, hogy a kösmüvesitéz és egyéb járulékos költségek ne terheljék az oktatás költségeit és ne terheljék az egy tanteremre eső költséget sem. Javasolja, hogy felmérés alapján a végrehajtóbizottság tűzze napirendre az oktatási * oélokra épült létesítmények visszaszerzését. Javasolja továbbá,hogy néhány évre szóló átmeneti megoldásként a kerületek vegyék igénybe a napközben kihasználatlanul álló kulturotthonok é3 egyéb célszerű létesítmények helyiségeit napközi otthonok céljára. Két dologra hívja még fel a figyelmet: az oktatási osztály gazdasági vonalának touábbi erősítésére és a hatáskörök leadására. Vértes Ödön a terv- javaslat ne gáti Vilmaként felhozza, hogy pl. a XVI í. kerületi kultur- hazn.il: még nincsen műszaki dokuxaentáoiója, és a XVI.kerületi gyermekélelmezési konyhára nincs biztosítva a kivitelező kapaoitás. i Megállapitása szerint «e egy lakás építésére eső összeg nem hogy 03Ökkenne, hanem évről-évre emelkedik. Ebből ered,hogy az épitesi programot aohasem sikerül pontosan megtartani.Java3ólja, hogy a I QM 1 I Sf ______ ______ I ■ " " '
