1960. március 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

147

megvalósítani technikai és anyagi okoknál fogva. Konkrétan a gépesítés kérdésére gondolok. Én Veres elvtárssal beszélgettem tegnap. Legutóbb mindketten külföldön jártunk. Ismerünk egy pár európai várost, népi demokratikus országok városait és nyugatiakat egyaránt. A budapesti Tanács két és fél milliárdos költségvetéssel dolgozik. Meg kell mondanom, hogy ez a két és fél milliárdos költségvetés tekintetbevételével a gazdálkodás fegyelmezettsége és takarékossága ellenére sem játszhat Itt szerepet három vagy hat millió, amikor olyan kérdésről van szó,

V

amiről itt beszélni szeretnék.

Annak az előrebocsátásával, hogy nem fogják félreérteni kritikai megjegyzéseimet, tisztában kell lenni azzal, hogy Budapesten az utolsó 15 évben, amióta birtokba vettük a hatalmat, de főképpen az utolsó két és fél évben hallatlan sok minden történt. Ez a város másképp néz ki, mint 10 évvel ezelőtt, másképp, mint 1956. nyarán, amikor az ember az utcákat végignéz- V hette ée másképp, mint 1957-ben, amikor kezdtünk kimászni az

ellenforradalom romjaiból, s azt lehet mondani, hogy nekünk nagyon sok dologban nincs okunk szégyenkezni. De attól tartok, hogyha mi ebbe igy belenyugszunk, akkor az egyik leglényege- sebb, legfontosabb területen nem fogunk tudni elóre menni.

’» Ezért javaslom, hogy a Tanács utasítsa a VB-t, hogy dolgozza ki, keresse meg Budapest köztisztaságának, gépesítési szintjének emelését, de e mellett találja meg a társadalmi mozgósítás útját is• Elvtársak, nem lehet a tisztaságot csak gépkérdésnek tekinteni, mert ha annak tekintem, akkor hibásan kalkulálok, mert a gép elintézi ugyan a maga dolgát, azonban ez még nem minden. De azt hiszem, hogy a tisztaság kérdése az nemcsak utg L. w

i 1