1959. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
47
Ír" n vagy telekcsoportokra is. Ilyen esetekben a két épület egyidejű meg- / építése nem kötelező; a két épület egységes jellegének biztosításáról, a tűzfal ideiglenes homlokzatszerü kiképzéséről a telektulajdonosok méltányos érdekeinek figyelembevételével a részletes rendezési terv előírásaiban kell gondoskodni, illetőleg legkésőbb az első épületre vonatkozó építési engedély megadásakor kell határozni. , (3) A két épületet az épületmagasság számítása szempontjából egy szabadonálló épületnek kell tekinteni, de a két épület mindegyikébe külön-külön annyi lakást szabad létesíteni, mintha önállóak vol- ® nának. ísoportház. J 47. §. (1) Az V. és a VII. építési övezetben a beépítésre, az épületek elhelyezésére és kiképzésére vonatkozó, előzetesen bemutatott egységes terv alapjun csoporthaz létesítését is meg lehet engedni vagy elő lehet imi. (2) A csoportház elhelyezésénél a szélső telekhatárok felé a szabadonálló beépítési mód esetében előirt távolságot kell megtartani. Az egy csoportban egymás mellé épült házak homlokzathosszának egyenkint legalább 9 m-nek kell lennie, a házak együttes hossza pedig nem haladhatja meg a 36 m-t. (3) A telek beépítésének az övezetre megállapított mérté'ke (telek- terülct-százalék) csak a csoportházhoz tartozó telkek együttes területére vonatkozik, egyes épületegységek telkének beépítése annal nagyobb is lehet. (4) A csatlakozás és egységes kiképzés tekintetében az ikerházra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. / Féloldalas beépítési méid. 48. §. (1) Földszintes beépítés és már kialakult helyzet esetén — egyes útszakaszokra egyöntetűen — meg lehet engedni minden oldalán homlokzattal ellátott épületnek az egyik oldalával az utfelőli építési vonalon, másik oldalával a teleknek mindig azonos helyzetű egyik oldalhatárán, vagy attól 1.50 méterre való elhelyezését akként, hogy a lakóhelyiségek a kedvezőbb égtáj felé nézzenek. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása esetén a kedvezőbb égtáj felé eső oldal és az ezzel szemközti telekhatár köI zött a távolság 4 m-nél, az épület és a hátsó telekhatár között 6 f m-nél kisebb nem lehet. (3) Ha az épület a telek egyik oldalhatára mentén kerül elhelyezésre, a tetöeresz a szomszéd teíek fölé nyúlhat és a konyha, valamint a mellékhelyiségek szellőző ablakát a szomszéd telek felé lehet » nyitni. Az ilyen ablakok alsó éle a terep szintje felett legalább 1 80 m magasan legyen; az építésügyi hatóság az ablakok létesítését különleges feltételekhez (pl. áttetsző és rögzített ablak, a szomÜ' xB —
