1959. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
102
I a homlokzathossz 4 5 részén is. ha a kiugrás alapterülete nem több. mint a kiugrás megengedeti méretének és a homlokzathossz 2 5 részének alapulvételével számított alaptrrület. A szomszédos telekhatártól a zárt erkélynek legalább a kiugrás ötszörösével egyenlő, de 2.00 m-nél nem kisebb távolságra kell lennie. (3) Szabadonálló beépitési módnál a zárt erkély rsak az út felé előírt 5.00 m-cs legkisebb távolságba nyúlhat be a (2) bekezdés korlá- tai között, a szomszédos telekhatárok felé tartandó legkisebb távol* sagba azonban nem. A kiugrást az épülethomlokzat síkjától kell számítani. (4) A zárt erkély legalsó részének a gyalogjáró szintje, illetőleg a terep feletti legkisebb magassága tekintetében a 203. fi. (3) bekezdésének a nyílt erkélyre vonatkozó rendelkezése iránvadó. Kinyúló épületrészek zártsorú beépítési módnál a 200—íj. hatálya alá nem eső homlokzaton. 205. fi. (1) Zártsorú beépítési módnál a homlokzatokból kinyúló azokra az épületrészekre, amelyek nem telek homlokvonalán vagy az élőikért i építési vonalon álló homlokzaton, hanem hátra, illetőleg épületkőzre. az út felé nyitott vagy belső udvarra néző homlokzatokon vannak, az alábbi (2)—(6) bekezdések élőitásai is irányadók. (2) A hátralépéssel szabadon hagyott területbe nyúló nyílt erkélyt csak akként szabad létesíteni, hogv az alatta lévő lakőhelvLségek kellő megvilágítása biztosítva legyen. Zárt erkély esetében a hátralépéssel r zabodon hagyott terület legkisebb méreteit a zárt erkély legkülsőbb élétől kell számítani. A hátralépő épületrész belső sarkait szomszédos telekhatárnak kell tekinteni. (3) Épületkőzre néző homlokzaton nvílt és zárt erkélvt csak akkor v szabad építeni, ha az épületköz széle-'égé 10 m-t meghalad, az erkélv megengedhető kiugrása szempontjából az épületköz szélessége számít útszélességének. Ha az épületköz területe két telekre esik. az erkély nem nvúlhat be az épületközben lévő közös telekhatártól mért 3.00 m-es távolságba. -3 (4) A nyílt és a zárt erkély megengedhető kiugrása szempontjából az út felé nyitott udvarra néző és az utat metsző homlokzaton az út felé nyitott udvar szélessége, az úttal párhuzamos homlokzaton az út felé nvitott udvar mélysége számít út -.zélességnek. (5) Belső udvarra néző homlokzaton a nvílt erkély kiugrása a homlokzataiktól legfeljebb 2 50 m lehet: az, er’ .' 1 yn k a telek oldal> határától legalább 1.00 m távolságra kell lennie, .a hát ó telekhatár felé nem nyúlhat be a telekhatártól mért 5 m-es távolságba. (6) EeLső udvarra néző homlokzaton, ha -z épületnek nincsen semmiféle udvari épületrésze vagy szárnya és az udvari homlokzat a hátsó telekhatártól legalább 10 m távolságra ven, szabad zárt erkélyt létesíteni, de legfeljebb a hondokzathassz 3 5 részén, legfeljebb 1.30 m kiugrással és az oldalsó telekhatártól legalább a kiugrás ötszörösével egyenlő. 2.00 m-nél nem kisebb távolságra. \o% — I
