1959. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

18

H I I

Az emelkedés nem anrvira mennyiségi fejlesztéssel, min* inkább minőségi fejlesztéssel függ össze.

H Az intézményeink épületeinek állapota nem kielégítő, ezért

^B a Kormány az épitési karbantartási normát több m4"*: 50 fi^B kai emelte fal. Emelkedett a gyégyszerncrma, a tisztogaI tóazerek és a textil anyagok normája is.

^^fl l^fl

^B A költségvetés kiadási arányai a következőképpen alakulnak: H

\ „ Gazdasági feladatokra 269.3 millió Ft, az összkiadás 14.4#-a

I Egészségügyi és szocl- I

^B ál is kiadásokra 675.8 * » 46.9 ” fl

^B kulturális kiadásokra 533.2 " M 31.4 " H

^B rend és jogbizt. H 9.5 " 0.4 " S

^B igazgatási kiadásokra 129.2 M " 6.9 *

■ A költségvetési intézmények felújítására 1959. évben 52.9 fl

^B millió Ft-ot irányoztunk s.lő, ami 6 £-kal magasabb az 1958. 'M

^B évinél. Ebből az összegből 23.8 millió Ft az egészségügyi,

I 25*7 millió Ft az oktatási intézmények felújítására jut.

■ Az utak felújítására 77*2 millió' Ft-ot irányoztunk elő, ami

^B 5 %-kal több, mint 1953. évben. Ez az összeg azonban nem feBB dezi a szükségletet, mert az utak állapota nem kielégítő.

^B Az intézmények bevételei, mintegy 9 millió Ft-tal, vagyis

8 fi-kai emelkednek az előző évihez képest. Ez főleg a bévé- ^B teli tervek feszitettebb megállapításával és a szolgáltaié- fl

^B \ sok nagyobb igénybevételével kapcsolatos.

■ A vállalati nyereség-befizetés 1959* évi tervszáma, mintegy

34 millió Ft-tal alacsonyabb, mint az 1958. évben volt. Ennek

^B oka az, hogy a helyi ipar a folyó évben szinte kizárólag a

^B lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátását szolgálja,

igy a feltétlen nyereséges termelés általában háttérbe szorul.

^B Továbbá az 1958. évben átvett Helyi írdekü Vasat évi 34 miiH lió Ft-os vesztesége is csökkenti a vállalati nyereségbefi^B zetést. .

^B I

^Bj Az 1959* évi községfejlesztési alap összege lényegesen, mint■ egy 90 millió Ft-tal nagyobb az 19>8. évi alapnál. Ez nagymértékben elősegíti a várospolitikai tevékenység fellendülé- sét, a kerületi tanácsok a helyi erőforrásaikból mind nagyobb

^B mértékben kielégíthetik a lakosság gazdasági, szociális és

kulturális szükségleteit, ezáltal hatékonyabban hozzájárul- ^B nak a szocialista demokratizmus fejlesztéséhez.

■ 247/«C fl

BiSS HMT ' 'Sitii