1958. május 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

120

R -9-10- ■

legelést, - beszélgetést, vitát alakítanak ki, amelynek a vezető ^R

H tenorja az, hogy a többi vevőt tartóztatja fel a vásárlásban az- ^R

^R zal, hogy itt dekázik, vagy grammozik, és igy a többi vevő hangú- ^R

■ . lata feltétlenül a joggal kifogásoló ellen fordul, - mondom: ilyen ^R

9 események figyelembevételénél mindig csak azt kell mondanunk, hogy ^R

■ lesznek, lehetnek esetek, amikor a vállalat egyes munkatársainak ^R

^R K ilyen módon való kipellengérezése szükségessé válik, ahogyan akár- ^R

9 hányszor az újságokban való kipellengérezés is hasznos, mert ezál- ^R

9 tel elérjük azt, hogy a vásárlók, a dolgozók nagy tömegei abban az ^R

9 ^ illető üzletben legalább élénkebb ellenőrzésben részesitik a súly9 csonkítást és az ehhez hasonló tevékenységet. ^R

H ' Miért emlitem meg ebben a vonatkozásban éppen

H az élelmiszer-kiskereskedelmet? Szíveskedjenek megnézni: a statisz- i^R

H tikéban messzemenően kimagasló előnyt élvez az összes többi lelH tár-többletes vállalatokkal szemben.

9 9

9 9

IBfll # RRRR

RHR , » RBR

■ I

R uo R

RRR| * RRRRR