1957. december 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

301

I

fl I

fl vizsgálnunk a fogyasztás adatait is. A hapi átlagos fo- ^R

fl gyasztás az 1949-es 228.000 köbméterről 1956-ban 422.000 ^E

fl köbméterre emelkedett, ami megfelel 85/y-os növekedésnek, I

fl tehát a 44/ó-os termelósemelkedéssel szemben a fogyasztás ^R

■ 85>o-kal emelkedett. 1957-ben a fogyasztási csúcs 682.360 ^R

■ köbméter volt. Az előzőekben ismertetett összehasonlítási ^R

1 0 • •

fl ^ adatokból világosan látszik, hogy "normális'1-nak nevezett ^R

fl körülmények mellett a Fővárosi Vízmüvek még 1956-ban is ^R

©L; '' Űr/Íj ’ ’ ^

fl ki tudta elégíteni az átlagos vízfogyasztási igényeket, E

1 j 1 [ \ ^E "rendkivüli" körülmények között azonban már erősen jelent- ^R

fl kezett a vízhiány, mert a biztonsági tartalék a hét év ^R

alatt, 1949-1956-ig 77^-ról 38/i-ra, kereken a felére csőkfl fl

■ A fcözölt számadatokból megállapítható az is, hogy hét ^R

^R év alatt mintegy 200,000 köbméterrel emelkedett, fővárosunk

■ átlagos vizfogyasztása, ez megfelel évi 14%-nak. Ennek a ^R

fl számnak a nagyságát akkor tudjuk kellően értékelni, ha ^R

■ figyelembe vessuük,'hogy a felszabadulás előtt a Fővárosi I

fl 1 Vízmüvek víztermelő képességének bővítésére évente 3'/®-ot ^R

fl irányoztak elő és ez mindig elegendő is volt. Joggal kér- ^R

^E dezheti bárki, mi volt a fogyasztás rendkívüli mértékű

fl w emelkedésének, ugyanakkor a víztermelés lemaradásának az j^R

■ oka? Erre röviden válaszolva: a főváros iparának hallat- ^R

fl lan mértékű fejlődése. Tudomásom szerint több ízben ké- ^B

■ szült előterjesztés az Országos Tervhivatalhoz, hogy ren- ^R

■ delje el kötelezően az ipar vízigényeinek előzetes terve- ^R

■ zési és bejelentési kötelezettségét. Rendelkezés ugyan ^R

■ ^ erre volt, de az ipari tárcák nem hajtották végre. Úgy- ^E

■ látszik, az előterjesztés sorsa azoknak a felterjeszté- ^R

fl seknek sorsához hasonlított, amelyekben a Közmű és Szol- ^R

R io R

^fl JE ■

^fl ■ —un- *