1955. szeptember 5. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
131
I ■ ■ ^^R ■ ^R Megemlítem még, h gy u lakótér ictemen az egész Környék ^R fl megmozdult annak érdekében, hogy egy iskolát kérnek, és nagyon sokan fór- ^R B dúltál; hozzám ebben az ügyben. Tudatúban vagyok annak, hogy egy iskolának ^R B munka/ ^R R a létesítése igen komoly dolog, - de a lakóaeríg megmozdult és 3500/órat ^R B gyűjtöttek össze társadalmi munkában az iskola építésére, A Fővárosi J^R jfélSlil l flj&fj fl Tanácshoz akartak menni küldöttségileg, h gy kérjék az iskola felépítését, ; ^R B A helyzet az, hogy Pontiaménak a gyári részéről van szó, ahol félórát, j^R B háromnegyedórát kell a gyerekeknek gyalogolniok, hogy az iskolába eljussa- ifl B nek. Ezért van szükség az iskolára. Megígértem, hogy mindent megteszek ^R fl annak érdekében, hogy ez iskola megvalósuljon, ^R B B Másnap bejöttem, és Lakatoe elv társsal beszéltem, aki akkor ^R fl érkezett haza velehonnan. Vártam rá félórát, - láttam, hogy nyugtalan B volt - éa amikor megmondtam, hogy mijjárstban vagyok, azt felelte, hogy ^R B < sző sen lehat róla, mert már 1957-re la megvan a tervünk. Erre azt mond- ^R fl B tam, hogy akkor minek a községpolitikai terv, ha már 1957-re la be van- ^R fl nak Iktatva a teendők, ^R B Akkor semmit a világon nem tudtam elérni ebben az ügyben, R B Emiatt azután a lakónsúg köréből nagyon sokan megharagudtak rám. Ez jó— ^R B Vbl a tináoatagi beszámoló előtt volt. Amikor elmentünk a l.kós Sághoz, ^R B felkérni őket, hogy jöjjenek el a beszámolóra, - nem jöttek el, mert ^R fl - megharagudtak. Ha valamilyen konkrétumot tudtam volna nekik mondani, ^R B akkor megmondtam volna, — azonban semmit sem tudtam mondani. Lakatos elv— ^R fl társ úgy nyilatkozott, hogy ottani modem ovodáÉ alakítjuk át iskolává, ^R B Ez azonben halálos vétek lett volna, ^R B Végül az j tt ki a dologból, h gy van egy vaeaa-otthon, ^R fl ahova egy osztály belefér. Amíg az u| iskolát fel fogjuk tudni építeni, fl B addig oda fognak elhelyezni agy-két osztályt. Ezzel e megoldással azon— ^R B böíl 8 is»kóaaág nln san megelégedve, - és kifejezésre is juttatták élőt- ^R B tem, hegy ezt nem tartják megoldásnak, A helyzet tehát 32, hogy a lakós- ^R fl Ság úgy gondolja, hogy nem tetten meg mindent annak érdekében, hogy jm J^^R ^B ^r * 'fta.m *
