1953. március 11. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
51
t -k-Q Az ilyen vezetők egész munkájukban szemek előtt tartjuk a tervnek, a ni esetünkben a most ismertetett egys^res tanácsi tervnek, a fővárosi tervnek célkitűzésit, íbben a tekintetben tanácsaink között a főváros Tanácsa példát mutatott a t*bbi tan-'csok számára, aert a főváros terve egvsége? terv «s a fővárosi monács korábbi munkája is p^ldaadó volt, jobb volt, mint a megyei tanácsoké, s a megyei tanácsok tanulnak is a fővárosi tanács munkájából. Persze, a szakosztályoknak a tervosztály m mellett még jobban el kell mélyedniök ebben, hogy a "Tanács munkájában a tervezést valóban a munka alánjává tegyék. Véleményem szerint he Íves lenne, ha a V-'rosi Tanács nemcsak ilyenkor foglalkoznék a tervekkel, amikor azok beindulnak, hanem azok teljesítését is negyedévről negyedévre számonkérné és értékelést adna arról, hogy vájjon helvoe irányban haladunk-e a tervek teljesítése felé és az esetlege^ lemarad okát ezzel a segítséggel hogyan tudjuk kiküszöbölni. Az 1955. évi tervek lebontásánál $0 Vém~ehajtó Bizottság- l nak az eddiginél jobban ki kell domborítani a takarékosság elvét. A rejtett tartalékok, az anyagi és pénzügyi lehetuségek olyan felaasználását kell lehetővé tenni, hogy ne csak azt valósítsuk meg, amit a terv számunkra biztosit, hanem hogv ezeknek a forrásoknak felhasználásával, például a beruházási keret teljes kihasználásával többet tudjunk megvalósítani, mint amennyit a tervbe felvettünk. Különösen nagy szerepük van ezen a téren az állandó hízott*á -oknak, a tanácstagoknak, de abban is, hogy a társadalmi munkát hogyan tudják megszervezni, hogyan tudják a dolgozókat mozgósítani ezeknek a coloknak elértse amelyeket Pongrácz elvtárs ismertetett. Különösen fontos m«g a tervfegyelem kérdése, ameÍvnek szintén a tanácstagok, a Végrehajtó Bizottság, a Tanács egész apparátusának egyik súlyponti kérdés-nek kell lennie. Ili II I in III—1——■ mmmmmmm—mmrnmtt £ 1
