1952. december 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

238

\ kát, a dolgozó nép mindennapi életének ismeretét fel t használni, és ezzel lehetővé teszik az igazságos, a szocialista törvényesség je­gy 'ben hozandó Ítéletet. A már erlitett 1949.évi 11.törvény miniszteri indokolá­sa a következőképen jellemzi a népi ülnököknek a bíráskodásba való bevonó "át: " A demokri'cia alapvető követelményei közé tartozik,hogy a. nép közvetlenül vegyen r'szt az igazságszolgáltatásban és józan élet­felfogásával, valamint természetes igazségérzetével kiegészítse a hi­vatásos birói elem által k-pviselt jog'szi szakképzettséget. Csak i y biztosítható az a fontos érdek, amely megkívánja, hogy az igaz3© szolgáltatás sohase szakadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hÜ3 '"•es kifejezője legyen a nép me-győződésének." A jogeszilag képzett és a ne jogászi elemnek az igaz­1 3ágszolgáltatásban való harmonikus együttműködése a bíróság tekin­télyének is javéra szolgai, ahogyan Pongrácz elvtárs ugyancsak megem­lített". Javara szóiméi azért, mert közelebb hozván a bíróságot a / nephez, fokozza a bíróság iránti bizalmat és -"egbecsülést, ami a de­mokratikus értelemben vett birói tekintély nélkülözhetetlen feltéte­le.-—­Maga alkotmánytörvényünk is - még—pedig nemcsak szel­leme, hanem szövege is - irányt szab a szakbirák és agyúttal a népi ülnökök r'szere is, amikor 41.§-aban kimondja, hogy a birék függetle­nt es csak a törvénynek vannak alávetve. L ' ■ ' • 1 é . j ... ' (o't j ■ _ __ _ _ __ ... ■ . .. ............................... ^ B-zH -

Next

/
Thumbnails
Contents