1952. október 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
201
1 A másik oldalon vanak olyan osztályok is, amelyek valahol a levegőben kívánnak élni, nem gondolnak arra, hogy hol tartunk a fejlődésben és elrugaszkodnak a realitásoktól, ^e nemcsak az intézményeken belül, hanem a költségv tést illetőleg;a dolgok nagy összefüggéseiben is vannak hibák azen a téran. így -leősorban a^póthitel kérédésről szeÁ,tn</i beezélni. A ezovjet költaégvetéa úgy néz ki, hogy póthitelre szükség nincs. N«jcünk is erre kell törekednünk és nemmikép sem he- lyes, ami még most ie előfordul, hogy már működő intézményeket egyenesen azért nem lehet felvenni a költségvetésbe, mert ők úgy tervezik, hogy majd póthitelt fognak erre később kérni. vannak olyan előre nem látott események, vannak néha miniszteri rend el kelések, miniszteri tanácsi határozatok által életrehivott olyan uj szervezések, amelyeket előr látni semmikép nem lehetttt;és amelyek üzemeltetéséhez póthitelre van ezüke^g. y-v A póthitel útja igen hosszú. Minthogy az idő limitálva van, nem mondom el, milyen sok fórumon kell keresztül^/mennie a póthitelnek, mert ez maga 5 p*rc, de utánáa/járt az egészségügyi állandó bizottság annak,hogy miért húzódik el a póthitelek elbírálása* hosszú h^napo„ kig, általában 4**5» 6 hónapig és azt látjuk,bármilyen hosszú is az * w ' ut,a pénzügyminisztériumban fekszik a kérdés legtovább. eltudnék erre sorolni, de Idő nincs rá, konkrét példákat, de tény az, hogy 4,5*6 hónapig fekszenek fontos pőthitelek a pénzügyminisztériumban anélkül,hogy akár igenlő, akár tagadó válasz érkeznék. > \ ► \ \ \ \ # \ /p/-" IV/e. I
