1952. október 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
199
hajtóbizottsága kifejt. A számok mögött tshát a lüktető élet zajlik, szocializmusunk építésének lüktstége. A kerületek állandó bizottságai jelsntős és eredményes munkát végeztek kr'ltsé gvetéeünk összeállításával kapcsolatban, tolmácsolják a lakosság óhajait a gazdálkodó osztályok felé, de egyúttal gondosan mérlegelték azokat az összegeket, amiket költségvetéseikbe előirányoztak. Ennek a kollektív jő munkának eredményeként jelentkezik a normák alatti előirányzatnál 13.5 millió Ft, arai még a főváros költ- i* vetésében is komoly összegű megtakarítást jól ént* arael1ett,hogy mutatja, hogy a nép vagyonát és filléreit a kerületek a leggondosabban igyekeznek felhasználni. A társadalmi munka hely&a megszervezésével már eddig is komoly eredményeket értünk el. A költségvetésbe fel nem vett társadalmi munkánk értéke a 3 millió Ft-ot és ez a szám mutatja, ebben a vonatkozásban is a helyi tanácsoknak, mint legnagyobb tömegezervezetr.ek jellegét. Az 1955.óvi költségvetés tehát ebben a belső tartalmában is élesen elüt az eddigi költségvetésektől As mutatja az utat, amelyen halad— nunk kell az igazi szocialista költségv«tés utján. Szót kívánok emelni n kereskedelmi kérdésekről* A kereskedelem legfontosabb feladata az áruforgalom fejlesztése és a dolgozók ellátásának állandó, fokozatos javítása. A kereskedelem kapcsolja össze az ipar \ U és a mezőgazda rág áralapját, a lakosság vásárló árualapjával. Mig a tőkés gazdasági ’endben a vállalati tevékenység csak arra irányult, hogy a nyereséget a maximumra fokozzák a kereskedelmi élet ég a profit ufrai, addig a ezocialista gazda ági rendben a szocialista vállalatnak szervesen bele kell illeszkednie a közösségi gazdálkodásba, Az 1955.évi költségvetés ennek jelentőségét domborítja ki akkor, amikor megállapítható,hogy a vállalati nyereségből a legnagyobb össze— get: 189 millió Ft-ot a kereskedelmi vállalatok biztosítják. A kereskedelem célja - mint mondottam - a mezőgazdáig áruforgalmának lebonyolítása ég itt kivénok rámutatni arra, hogy az áru gyűjtésében és szétosztásában hiányosságok vannak. A környék gyümölcs- és főzeléktermékeit központi gyűjtőhelyre kell beszállítani ég onnan kerül vissza ' sST h az egyes kerületi fiokok közötti szétosztásba. k centralizálásnak ez f a folyamat nem egyeztethető össze a dolgozók érdekeivel, hiszen a központi gyűjtőhelyre történő beszállítás ég az onnan történő vissza szállítás lényeges költségtöbbletet jelent, amit nem szabad figyelmeA- kivül hagyni akkor, ezállitási nehézségekkel kell megküzdeni, mert \ a szállitősezközökben még mindig hiányok vannak. A kerskedelni őszi<K> ^---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—K. 9- _____________________________ i yyc.
