1952. augusztus 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
90
I _ fí ru/H. i ' Egy máoik kérdés, n takarékoeság ia felmerült. Mi igyekeztünk azon, hogy az 1951-es gazdálkodásban a valóságos megtakarításokat különválasszuk azoktól a megta/.aritáaoktői, amelyek nem helyes, vagy nem észszerű gazdálkodás köv tkezttben álltak elő* Ezt ebben a zárszámadásban - őozint n megmondjuk, mxnt ahogy az egyik felszólaló el ia mondotta, hogy milliós differenciák vannak - teljesen elérni ne® tudtuk. Mégpedig azért, mert a takar ko-aá fogalma azon a sok helyen, a- hol gondoskodunk, nincs teljesen egységesen tisztázva. Az egyik helyes és valóaáges megtakarításnak tartja azt, ami xmxxxxxkzáx megengedhetetlen - hogy eredninyt mutasson fel - olyat is belevesz a v léságos megtakarítások kö2é, ahol egyszerűen arról van szó, hogy a feladat maradt el, tehát nem megtakarításról, haner. arról van szó, hogy a feladatot nem végezték el. Ha ezek a jelentések, amelyek a takarékosság jó m gállapitáeáhes éa helyes kiértékeléséhez szükségesek, egységesek éa jók lesznek, akkor mi zárszámadásunkban pontosabban fogjuk kimutatni a valós go8 megtakarítások összegét. Ennek elérésére még egyidelg felvilágositó,nevelő munkára van szükség. Befejezésül szeretném még megesiliteni a létszám kérdését. Ez a kérdés itt a tanácsülésen is, de az apparátusban is állandóan feln/-' merült. Ha visszapillantunk a tan les kétéves müködé&ére, latjuk azt, hogy létszámunk kevesebb lett és az ügyek végeredményben mégis jobban meonok, uint a tanács megindulása idején. Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy kevesebb létszámmal is lehet jobban vinni az ügyet kát éa nekünk a zon kell lfeirni, hogy azt a módszert e továbbiakban is elmélyítsük és a létszám-takarékosságot tutauk szám előtt. Terdészeteden nert beszélek itt arról, hogy egyes osztályok* nál éa például a főkönyvelőségek felállítására nekünk jogos létszámigényeink váijiak. Itt az retnék Vészi elvtárshoz kapcsolódni, aki azt mondott/’, uog,. az osztályok necsak formálisan kérjék, de sokszor vegyék is igénybe az állandóbizottságok se itnégét. Hogyha az állandóbi ottop I _ . . ________
