1952. augusztus 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

26

i - 20 ­jelentős megtakarltáa, de ennél a két példánál álljunk meg egy kis vizsgálatra. Az Indokolás szerint a dolgozók általános iskolai tanfo­lyamainál azért mutatkozik ez a megtakarítás, mert a dolgozók a feltételezettnél kevesebben vettek részt ezeken a tanfolyamokon. A kórházaknál pedig azért, mert a textíliák tervbevett beszerzését elhalasztották. X két esettel kapcsolatban vessünk fel egy-egy kérdést: Az oktatási osztály elkövetett-e mindent e tanfolyamok ^ népszerűsítése érdekében, hogy a tervbevett létszámot elérje, hogy kormányzatunknak az általános műveltség emelésére irányuló törek­véseit megvalósíthassa? Az egészségügyi osztályt nem terheli-e mulasztás, amiért a tervbevett tcxtilbeszerzés elmaradt és egészségügyi intézeteink ezeket a textíliákat nélkülözik? S megtakarítások amellett, hogy a tervbevett feladatok elmulasztása miatt jelentkeztek, azért is kifogásolhatók, mert fe- * leslegssen kötöttek le olyan összegeket, melyeket népgazdaságunk egyéb feladataihoz fel tudtunk és fel lehetett volna hasmálni. Lehetnek azonban e zárószámadásban olyan megtakarítások is, amelyek a tévea tervezés következtében mutatkoznak. Ha ez tény­i lég fennáll, akkor ennek elkerülése érdekében - most, amikor az 1953*évi költságvetóz előkészítő munkálatai folyamatban vannak - mindent el kell követni, mert jó gazdálkodás osak minden körülmény­re kiterjedő költségvetés alapján lehetséges. A felhozott példákkal azt akartaa bizonyítani, hogy nem­[ csak az előirányzattal szemben mutatkozó többletkiadás, hanem a l kiadásban mutatkozó lemaradás iz káros lehet a gazdálkodásra. A két felhozott példát a központi kezelésből vettem, és ezáltal arra is rá akartaa mutatni, hogy nemcsak a kerületi ^ - - - - - . «

Next

/
Thumbnails
Contents