1952. május 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
32
\ a magánszektort kell igénybevenni. / Működik ott kint a Fővárosi Ruhajavitó Vállalatnak egy fiókja, amelyre olyan sok munka jut, hogy a kerület dolgozóit nem tudja mentesíteni az otthoni varrási munkák alól. Természetesen történtek lépések ezeknek a kérdéseknek a megoldására és merültek fel javaslatok. így áprilisban megalakult a kerületben a lakáskarbantartó Vállalat, de még annyira fiatal, hogy nem tudja megoldani ezeket a problémákat. Másfelől éppen a kerületi tanács ipari osztálya vetette fel azt, hogy a kerületben a három mértékutáni szabó szövetkezetben esetleg be kellene vezetni a ruha- és fehérneműjavítást, amely nagyon enyhítené a dolgozók gondjait. % Én ezt azért említem meg, mert ezzel kapcsolatban fel kell « vetnem azt a kérdést, hogy minden szakmában és minden kerületben ál) landóan mutatkozik-e ez a túlterheltség. Ugyanis ha nem mindenütt mutatkozik és nem állandó a túlterheltség, akkor önként felvetődik az a kérdés, hogy nem lehetne-e a kerületek között jó kooperációval keresztülvinni az elvégzendő munkának és a munkaerőknek arányosabb elosztását. Ezt a kérdést az ipari és kereskedelmi osztályaink, illet- ve állandó bizottságaink tudnák a legjobban eldönteni. ^ ’ A harmadik kérdés, amiről szólni akarok, a minőségi munka és a kiszolgálás kérdése. Itt valóban sok a javulás a múlttal szemben. Egész sor példát tudnék felhozni, amelyeknek mindegyike biztató jel. A dolgozók általában azt tapasztalják, hogy a konfekció területén a minőség, a választék és az ár tekintetében is sok a javulás. Fel! hozzák azt is, hogy fodrászüzleteink színvonala is nagyott emelkedett, egyik-másik üzlet valóban bármelyik fővárosnak díszére válnék. Két konkrét példát ragadok ki, amelyek a kiszolgálás javulását mutatják. Az egyik a Majakovszkíj-uti mértékutáni szabóság, ahol egy vidékről feljött dolgozó nő reggel rendelt egy ruhát és egy blúzt, I - 28 i
